Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


835 Itt, akárcsak kissé alább a kocsihajtó hasonlatában, a taktika a következő: (a) az ember megáll valamivel az igaz és hamis között húzódó határvonal előtt. A folytatásban, (3) végén a következő: (b) az ember megáll a homályos esetek előtt. Cicero ezt így értelmezi: (c) az ember megáll valamivel a homályos esetek előtt. Úgy tűnik, igaza van, máskülönben (a) és (b) nem számíthatna egyenértékűnek. Az, hogy a határvonal előtti megállás megköveteli, hogy valamivel a homályos esetek előtt álljunk meg, nyilvánvaló, mivel bármely homályos eset a határvonalon túl lehet. De ha (b)-t úgy értenénk, hogy „megállni az utolsó világos esetnél”, ez néha azt jelenthetné, hogy az igaz-hamis határvonallal szomszédos ponton állunk meg, ami ellenkezik (a)-val. – Maga (c) problematikusnak tűnhet. Persze semmiféle veszély nem volna abban, hogy előrehaladva újra és újra jóváhagyunk bármely világos esetet. Khrüszipposz nyilván egy második Halom-érvre gondol, melybe önkéntelenül belecsúszhatunk, ezúttal nem az igaz, illetve hamis, hanem a világos, illetve homályos esetek terén. Valóban van ugyan utolsó világos eset és első homályos eset (F), azonban az utóbbinak a világosság hamis látszatát kölcsönözheti, ha a szomszédos és tőle alig megkülönböztethető világos esettel együtt vesszük fontolóra. Egy Halom-érv mindig közelebb kényszerít minket a világos és a homályos közötti határvonalhoz, és ezért – mondhatná Khrüszipposz – az egyetlen biztonságos óvintézkedés, ha megállunk egy olyan esetnél, mely világosnak mutatkozik a Halom-érv kontextusától függetlenül szemügyre véve is (ez lehet a mondandója F utolsó sorainak). Hogy azt a pontot, ahol megállunk, önkényesen számítjuk, nem számít. Megvilágíthatjuk ezt a következő hasonlattal: arra a kérdésre, hogy a szakadéktól milyen távolságra biztonságos vezetni, elméletben pontos tudományos választ lehet adni, de ezen válasz homályos vagy komplex jellegére tekintettel bölcs dolog azt az egyszerűbb tanácsot követnünk, hogy tartsunk a szakadéktól legalább két és fél méter távolságot.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave