Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


869 Az Uralkodó-érvhez talán a legfontosabb filozófiai tanulmányok: Prior [456], Denyer [463], Vuillemin [950] és Bobzien [990]. A modern szakirodalomról felbecsülhetetlen értékű áttekintést ad Giannantoni [462]. Denyernek a következő két fontos megfigyelést köszönhetjük. Először, az első tételt minden sikeres rekonstrukciónak úgy kell értelmeznie és felhasználnia, hogy az megőrizze igazságát, ha újrafogalmazzuk Diodórosznak a „szükségszerűről” adott saját definíciója alapján, mely szerint „szükségszerű az, ami igaz és nem lesz hamis”. Másodszor, a következtetés, amely a „nem áll fenn és nem is fog fennállni annak az esete, hogy p” kijelentéstől a „hamis volt, hogy annak az esete áll majd fenn, hogy p” kijelentéshez jut el, vitatható. Az idő kontinuumelmélete alapján, amilyet a sztoikusok is képviseltek, érvelni lehet amellett, hogy most lehet az első pillanat, amikor „nem-p” esete áll fenn, és hogy ha ez így van, soha nem volt olyan megelőző pillanat, amikor az „annak az esete áll majd fenn, hogy p” kijelentés hamis volt. Diodórosz maga ezt kikerülhette az időminimumokra vonatkozó tétele segítségével (Sextus Empiricus, A tudósok ellen 10.97 = 11j LS eredeti kiadásának második kötetében). A sztoikusok viszont – hacsak nem siklottak el egyszerűen az ellenvetés releváns volta fölött – azon az alapon vethették el, hogy a „hamis volt, hogy annak az esete áll majd fenn, hogy p” kijelentés, még ha kezdetben meghatározatlan volt is az igazságértéke, igazzá vált az érvelés azon fázisában, amikor rá hivatkoznak. Az ilyen „átforduló” érvekhez lásd a 37. fejezetet, különösen J-t és K-t. A rövid rekonstrukcióban, melyet a jelen fejezet kommentárjában adunk, figyelembe vettük, hogy az Uralkodó-érv, mely a tudós társalgás kedvelt témája volt, még lakomák alkalmával is (Plutarkhosz, Lakoma mellett vitatott kérdések 615A); uő., Az egészség megőrzéséről 133B–C; Epiktétosz, Beszélgetések 2.19.8), nem lehett túlságosan bonyolult szerkezetű.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave