Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


921 E szavakat, melyek az igaz benyomásokat a meggyőző vagy nem meggyőző benyomások alosztályává teszi, von Arnim törli: a nem meggyőző benyomások példái (3) nyilvánvaló hamisságok, míg (7)–(9) példái mind meggyőző benyomások, ami megsérti a felosztáson alapuló meghatározás (lásd a 32. fejezetet) szokásos szabályait. Azonban a hagyományozott szöveg védhető azzal, hogy ugyanezen felosztás folytatása (40E) magában foglalja az igaz, nem megragadó és nem meggyőző benyomásokat. E probléma felveti azt a tágabb kérdést, hogy mennyiben koherens a felosztás a pithanon tekintetében. E fogalomnak nincs nyoma Diogenész Laertiosz beszámolójában (A és 40C). A sztoikusok kétségkívül úgy gondolták, hogy egy megragadó benyomás normál esetben meggyőző (bár előfordulhat, hogy nem talál hitelre, 40K 2). Azonban kétséges, hogy hangsúlyozni akarták e tulajdonságukat, hiszen ezt a megragadó benyomás leírásai nem említik (a sztoikusok elsősorban a meggyőző benyomások csalóka jellege iránt tanúsítottak érdeklődést, vö. SVF 3.228, 229a és 31B 2). Azt kell feltételeznünk, hogy G és 40E a meggyőző és nem meggyőző benyomásokra történő felosztást összeolvasztotta a benyomások egy ettől független osztályozásával, amely az igaz és a hamis benyomásokat különböztette meg. A „vagy nem megyőző” betoldás esetlen kísérlet lehet a két felosztás kombinálására. A phantaszia pitané Karneadésztól kezdve különös fontosságot nyert (69D–E) – ez befolyásolhatta a Sextus forrását, különösen ha az itt Antiokhosz, amire más esetben látunk példát (lásd A tudósok ellen 7.61 és 102, valamint 16E és 18A jegyzeteit). Ezek az indokai annak, hogy a rendelkezésünkre álló anyagot megosztottuk G és 40E között.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave