Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


939 Kontextus: a szövegrész 39G folytatása. A kifejtés itt jóval bővebb, mint C-ben. A két szöveg összhangban van azon feltételeket illetően, amelyek megakadályozhatják, hogy egy benyomás megragadó legyen (C 3 és E 4–5), de a „megragadást nélkülöző” (akataléptoi) benyomások C 3-ban nem azonosak E 1–2 „nem megragadó” (u kataléptikai) benyomásaival. Az utóbbiak, szemben az előbbiekkel, az igaz benyomások alosztályát alkotják, s nem megragadó voltuk abban leli magyarázatát, hogy abnormális állapotban lévő személyek tapasztalják meg őket. Az abnormális alanyok az érdeklődés homlokterében maradnak a megragadó benyomás két első attribútumának leírásában (4)–(5): azok a benyomások, amelyek nem valóságos tárgytól származnak, vagy – bár ilyentől származnak – nem jelenítik meg tárgyukat, hamisak; Oresztész és Héraklész példái azt sejtetik, hogy ilyen benyomásaik jellemzően nem a normális személyeknek vannak. Ezt követően (6) a szöveg megadja a megragadó benyomások megkülönböztető jegyét azoktól a benyomásoktól, amelyek igazak lehetnek, anélkül, hogy megragadóak lennének: ez abban áll, hogy a megragadó benyomás „úgy nyomódott és pecsételődött be, hogy tárgyának minden sajátosságát művészi módon lemintázza”. Itt nyilvánvalóan a köznapi emberek állnak a középpontban, hiszen semmi patologikus nincs abban, hogy időről időre vannak olyan benyomásaink, melyek nem tesznek eleget ennek a feltételnek. Úgy tűnik, (7) nem ad hozzá újabb attribútumot az eddigiekhez, csupán azt fejtegeti, mennyire különleges státust kölcsönöznek ezek az attribútumok az ilyen benyomásnak (lásd Frede [468], 81).

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave