Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


1 Az egyes megállapítások nagymértékben, sok helyen szövegazonos módon korábbi kutatásokon alapulnak, lásd Bitskey Botond – Fröhlich Johanna – Gárdos-Orosz Fruzsina – Rajos Krisztina: „Az alkotmányjogi panasz eljárások tapasztalatai az indítvány beérkezésétől az érdemi elbírálásig” in Bitskey Botond – Török Bernát (szerk.): Az alkotmányjogi panasz kézikönyve, Budapest, HVG-ORAC, 2015, 102–225, kibővített, átdolgozott formában lásd Gárdos-Orosz Fruzsina: „A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadhatósága I. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése”, Alkotmánybírósági Szemle, 2013/4, 74–81 és Gárdos-Orosz Fruzsina: „A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadhatósága II. Az Abtv. 27. §-a”, Alkotmánybírósági Szemle, 2014/1, 82–89.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave