Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
4. Az eurolektusok kutatása
›
4.1. Megnevezések kavalkádja: a Eurospeaktől az eurolektusig
›
4.1.3. Európai uniós (jogi) nyelv – eurolektus

4.1.3. Európai uniós (jogi) nyelv – eurolektus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A francia eurolecte megnevezést – a sociolecte mintájára – Goffin alkotta meg 1990-ben, és a jelenséget az EU hivatalos nyelveinek egyfajta csatamezejeként írta le (Goffin 1990: 18). Pár évvel később Goffin (1999: 2135) az eredetileg francia nyelven megalkotott megnevezést tükörfordításban német nyelven (Eurolekt) is használta. E megnevezések által leírt nyelvet az európai uniós intézmények által használt nyelvváltozatnak, pontosabban a nemzeti jogi nyelvek europeizált változatának tekintette. Hangsúlyozta, hogy ez a nyelvváltozat nem tér el más regionális (Regiolekte) vagy szaknyelvi (Technolekte) nyelvváltozatoktól, és a kutatókat ez az uniós nyelvváltozat hasonló kihívások elé állítja, mint amikor bármilyen más új nyelvváltozat (terminológia) megjelenéséről van szó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Goffin (1999) szerint a nyelvek különféleképpen reagálnak e változásra, és különböző szóalkotási módszereket alkalmaznak, de mindegyik nyelv kellően rugalmas és sokszínű ahhoz, hogy a szükséges új szavakat megalkossa. Akár az Európát szavakba öltöztető, teljesen új uniós – Goffin által Euronyme-nek nevezett – szavak alkotásáról, akár a tagállami nyelvekben már meglévő fogalmak és megnevezések átvételéről van szó, ez a nyelvváltozat a tagállami nyelvek szerves alrendszereként működik. Bár Goffin egyértelművé teszi, hogy nem egy mesterséges nyelvről vagy egy helytelen zsargonról van szó, az is látható, hogy az uniós nyelvváltozatot ő is a terminológiával azonosítja. Hasonló gondolatmenetet követ egy későbbi, francia nyelvű tanulmányában is, ahol a neologizmusokat veszi számba (Goffin 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Goffin megnevezését az angol nyelvű szakirodalom is átvette. Mori (2003) részletesen taglalja a eurolect meghatározását. Szerinte a -lect rag – Trudgill (2003: 78) definíciójára támaszkodva – egyrészt azt kívánja jelezni, hogy egy önálló, a tagállami jogi nyelvektől eltérő uniós jogi nyelvváltozatról van szó. Másrészt az elnevezés azt is láttatni kívánja, hogy e nyelvváltozat nemcsak az uniós terminológiában, hanem a nyelv más – morfológiai, szintaktikai – szintjein és szövegszinten is tetten érhető. Mori (2003) tehát hangsúlyozza, hogy valódi uniós nyelvváltozatról csak akkor beszélhetünk, ha e szintek mindegyike valamilyen mértékben felmutat az uniós jogi kontextushoz köthető sajátosságokat. Más megfogalmazásban: önmagában az uniós terminológia nem indokolja, hogy egy adott hivatalos nyelv uniós nyelvváltozatát a eurolect megnevezéssel írjuk le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szakirodalomban találkozhatunk ugyan a eurolect tükörfordításával (vö. Kovács 2006; Rádai-Kovács 2009), de az eurolektus megnevezés nem terjedt el. Ennek hátterében az áll, hogy elenyésző azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek az uniós nyelvváltozatokat a nyelv több rétegében vizsgálják. A kutatások elsősorban az uniós (jogi) terminológiával foglalkoznak (vö. Fischer 2008, 2010c, 2010d; Somssich 2011). Jablonkai (2009, 2010a, 2010b) és Trebits (2008, 2009a, 2009b) kutatásai pedig ugyan e sorba illeszthetők, de ők sem használták az eurolektus elnevezést – valószínűleg azért, mert kutatásaik csak az angol nyelvre irányultak, amely könnyen leírható volt az EU English megnevezéssel. Tekintettel a szakirodalomban elterjedt eurolect megnevezésre, e megnevezés magyar tükörfordításának (eurolektus) használata mellett érvelek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az eurolektus megnevezés – eredeti definíciójával ellentétben – ma már nem kizárólag az uniós jogi nyelvváltozatra utalhat. Biel, Koźbiał és Wasilewska (2019) egy olyan kutatást ismertetnek, amely az eurolektus több műfaji (tehát nem kizárólag jogi) sajátosságának egyidejű vizsgálatát tűzte ki célul. Biel (2021) pedig az uniós angol és lengyel nyelvű (nem csak jogi) honlapokat vetette össze hasonló lengyel honlapokkal. A tanulmányban digitális eurolektusnak nevezi a vizsgált nyelvváltozatot, azaz az eurolektus megnevezést maga is kiterjeszti a nem jogi szövegekben megjelenő nyelvváltozatra. E tendenciához igazodva használom az eurolektus megnevezést általánosan, az európai uniós nyelvváltozat leírására, és jogi eurolektusról vagy európai uniós jogi nyelvről beszélek akkor, ha kifejezetten a jogi nyelvváltozatra utalok.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave