Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
4. Az eurolektusok kutatása
›
4.2. Nemzetközi és hazai kutatások
›
4.2.4. Korpusznyelvészeti kutatások
›
4.2.4.1. A Eurolect Observatory projekt

4.2.4.1. A Eurolect Observatory projekt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Eurolect Observatory projektet Laura Mori vezetésével 2013-ban indították el az Università degli Studi Internazionali di Roma (UNINT) egyetemen, 11 európai egyetem 19 kutatójának részvételével.1 A kutatás első szakasza (2013–2016) azt kívánta feltárni, hogy léteznek-e önálló uniós jogi nyelvváltozatok – eurolektusok –, és ha igen, akkor ezek mennyiben térnek el az irányelveket átültető hazai jogszabályokban használt jogi nyelvtől. A projekt keretében 22 korpuszt hoztak létre: 11 korpusz az 1999 és 2008 között elfogadott uniós irányelveket tartalmazza 11 nyelven (A korpusz) – pár kivételtől eltekintve nyelvenként 660 irányelvet –, míg a másik 11 korpusz az irányelveket átültető tagállami jogszabályokat (B korpusz), ugyancsak 11 nyelven. A 11 nyelv a következő nyelveket foglalta magában: angol, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, máltai, német, olasz, spanyol.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tomatis (2018) részletesen leírja, milyen lépésekben történt a korpuszok kialakítása. Megállapítja, hogy az uniós korpusz összeállítása jóval könnyebb feladatnak bizonyult, hiszen az uniós irányelveket egyetlen, elektronikusan is elérhető adatbázisból le tudták tölteni. Ezzel szemben a tagállami jogszabályok nem voltak elérhetőek egyetlen adatbázisban, így ezeket a tagállami kormányzati szervek honlapjairól kellett letölteni. Jelentős hátráltató tényező volt, hogy az uniós irányelvekkel ellentétben a tagállami átültető jogszabályok száma nem jelezhető előre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Problémát jelentettek a máltai jogszabályok is, ezek egy része ugyanis csak angolul és csak pdf formátumban volt elérhető, amelynek konvertálása után a máltai írásjelek egy része felismerhetetlenné vált. Németország és az Egyesült Királyság esetében arra is figyelni kellett, milyen széles körben vonják be a kutatásba a jogszabályokat, hiszen számos jogszabály tartományi szintű. Németország esetében ezektől teljes mértékben eltekintettek, és csak a szövetségi szinten meghozott jogszabályokra koncentráltak (Bundesgesetze, Verordnung), az Egyesült Királyság esetében pedig csak azokat az angol jogszabályokat vonták be a kutatásba (Acts of Parliament), amelyek tagállami szinten is relevánsak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A projekt keretében Mori és kutatócsoportja az eurolektusok – mint önálló nyelvváltozatok – létezését 11 nyelvből 9 esetében bizonyította. A két kivétel a máltai és a lett. Biel (2020) felhívja a figyelmet arra, hogy a két kivétellel óvatosan kell bánni, hiszen a lett és a máltai kutatás nem tartalmaz kvantitatív vizsgálatot a szintaktikai kérdések feltárására. Emellett a korpusz irányelveket tartalmaz – ez befolyásolhatja a kutatási eredményeket. Az irányelvek átültetése során ugyanis az adott tagállam dönthet úgy, hogy egyszerűen lemásolja az irányelv szövegét. Az irányelv és a hazai jogszabály szövege között ekkor nem lesz különbség, nem mutatható ki eltérés. Mori és Szmrecsányi (2020) egy későbbi kutatásban e projekt eredményeit használta fel arra, hogy kimutassa az eurolektusok közös jellemzőit, azaz mindazon sajátosságokat (az eurolektust), amelyek valamennyi eurolektusban megtalálhatók. Erről részletesen az 5.1.2. alfejezetben lesz szó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A projekt második szakaszában (2017–2020) már 19 intézmény 28 tagja vesz részt – e szakaszba Magyarország képviseletében Fischer Márta és Somssich Réka is belépett, de a kutatási tevékenység még nem indult meg. A kutatás további célokkal és korpuszokkal bővült: tagállami nem uniós jogi korpusz (C korpusz), a több országban hivatalos státuszt betöltő nyelvek (pl. holland) tagállami nyelvváltozatainak korpusza (D korpusz), diakrón korpusz olyan országok számára, amelyek hivatalos nyelvének (pl. angol) státusza megváltozott (E korpusz), további uniós jogi műfajok, például ítéletek (F korpusz). Az újabb kutatási témák között megjelenik többek között a csatlakozás előtti és utáni eurolektus változása, a nyelvi konvergencia az eurolektusokban és a terminológiai kutatások. A kutatási projekt e második szakaszának terméke Mori és Szmrecsányi (2020) tanulmánya az eurolektusok közötti hasonlóságokról és különbségekről (ld. 5.1.2. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapítható, hogy a Eurolect Observatory projekt egyedülálló, nagyszabású kezdeményezés az eurolektusok jellemzőinek feltárására. Kevés projektről mondható el, hogy ennyi nyelvet, ennyiféle kutatási szempontot képes egyidejűleg bevonni a vizsgálatba. A projekt eredményeit ugyanakkor érdemes kritikai szemmel is áttekinteni. Ahogyan korábban rámutattam, Heinemann (2019) részletesen elemzi azokat a szakmai hibákat – főként az uniós alapismeretek hiányából adódóan –, amelyek a kutatási eredményeket is befolyásolták. Az esetleges újabb kutatásoknak ezért e kritikai észrevételeket is szem előtt tartva tanácsos a projekt eredményeire támaszkodniuk.
 
1 A Eurolect Observatory projekt weboldala: https://www.unint.eu/en/research/research
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave