4.3.2. A magánhangzók kontextusok közötti szóródása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 16. ábra és 17. ábra a magánhangzóknak a koartikuláló és neutrális kontextusokban együttesen, azaz a két kontextus közös átlaga körül tapasztalt relatív szórását mutatja rendre az akusztikumban és az artikulációban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magánhangzóknak az akusztikumban talált kontextusok közötti szóródására nem volt statisztikailag kimutatható hatással egyik vizsgált tényező sem: sem a magánhangzó minősége, sem pedig a koartikuláció iránya (16. ábra). Ez azt jelenti, hogy a magánhangzók egymáshoz hasonlóan viselkedtek mindkét kondícióban, azaz lényegében a változatosságban talált összes eltérés elhanyagolható. A tendencia szintjén látható különbségek a következők. Az /u/ (szóródás = 15,40%) az /i/-nél (szóródás = 7,56%) valamivel nagyobb változatossággal, vagy másként nagyobb produkciós tartományban valósult meg, és átlagosan mindkét magánhangzó valamivel nagyobb szóródással jelent meg a hátrafelé, regresszíven ható koartikuláció hatására (szóródásregresszív koartikuláció = 14,13%, szóródásprogresszív koartikuláció = 8,83%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a csoportok közötti eltérések a statisztika szerint nem tekinthetők valódi különbségeknek, az adatok eltérései a következőképpen értendők. Egyfelől az /u/-ban valamivel nagyobb akusztikai térben mozgott a beszédhangok megvalósulása, míg az /i/-re kapottak nagyobb produkciós megszorítást (ehhez vö. pl. Cho 2004 és 2.6.2. fejezet), egységesebb megvalósulásokat mutattak. Másfelől a hátrafelé ható, azaz regresszív koartikuláció valamivel jobban szétszórta (illetve engedte szétszóródni) a távolságadatok alapján kevésbé centralizált magánhangzó-realizációkat, mint az előrefelé, progresszíven ható, ami viszont szorosabb korlátok közé szorítva a produkciót egységesebb magánhangzó-realizációkat eredményezett.
 
16. ábra. A magánhangzók kontextusok közötti akusztikai szóródása az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kontextusok közötti artikulációs szóródásban kizárólag a magánhangzó-minőség főhatása volt szignifikáns (F(1, 8) = 45,76, p < 0,001), ugyanis az /u/ jelentősen nagyobb artikulációs szóródást mutatott a koartikuláló és neutrális kontextusok között (33,22%), mint az /i/ (9,16%), függetlenül a koartikuláció irányától (17. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kontextusok közötti szóródásban a koartikuláció iránya még tendencia szintjén sem látszik eltéréseket okozni, más szóval a koartikuláció ugyanakkora hatással volt a kétféle kondícióban megvalósult magánhangzókra (de az /i/-k és /u/-k egymástól eltértek), bármelyik irányból érkezett is a transzkonszonantális magánhangzó által kifejtett koartikulációs hatás.
 
17. ábra. A magánhangzók neutrális és koartikuláló kontextusok közötti artikulációs szóródása az előrefelé ható (progresszív) és hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave