Takács László

A római diplomácia


Háború vagy béke?

Jogos kérdés Rómával kapcsolatban, hogy valójában mit is tekintettek a rómaiak államuk természetes állapotának: a háborút-e vagy a békét, vagy a kettő közt lévő valamiféle nyugalmi állapotot? Ennek fölvetésére szorít minket a Város történelme, amely háborús konfliktusok szinte megszakítatlan sorozata. A háború, a hódítás, a katonáskodás a római nép szinte legfontosabb identitásképző fogalmainak tűnnek. Ráadásul a rómaiaknál nagyon sokáig nem is tűnik értéknek a béke, vagy nem olyasminek, ami a konfliktusok végcélja. Ez talán abból az alapvető eszméből következik, hogy környezetével nem békében akart élni a római nép, hanem engedelmességre akarta szorítani. A ki- és megegyezés, a nyugodt egymás mellett élés jelszava mellett az úr-barát-szolga viszonylatában gondolkodtak a közösségek esetében is. Tulajdonképpen csak a polgárháború idején megtapasztalt háborús iszonyatból föleszmélő Augustus-kori irodalom reflektál erőteljesen a békére. Az idősebb Cato beszédeiben még bátran hangoztathatja, hogy Róma biztonsága érdekében Karthágót el kell pusztítani. Számára ráadásul az ideális római képéhez hozzátartozik a fegyverforgatás. A földművelésről szóló műve bevezetőjében (De agri cultura) a földművest és a katonát, illetve a jó földművesből jó katonává előlépő rómait nevezi az állam igazi pillérének. A háborús állapotnak ez a primátusa fejeződik ki az alapítás mítoszában is. A Rómát alapító Romulus és testvére, a gúnyolódásért halállal lakoló Remus Marsnak, a hadistennek gyermekei, miközben a család, a tisztaság, az ősi értékek tiszteletét jelképező Vesta papnője, Rhea Silvia az anyjuk. De ezt fejezi ki a költő Ennius híres verssora is, amely az ősi római értékeket a katonai erényekkel azonosítja: Moribus antiquis res stat Romana virisque, vagyis az ősi erkölcsökön és férfiakon nyugszik a római állam, de hogy ez valójában mit jelent, akkor válik világossá, ha az első négy szó kezdőbetűit összeolvassuk: Mars. Ez az istenség testesíti meg legjobban a római identitást.

A római diplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave