Azt, hogy egy függő és független változó között fennáll-e bármiféle kapcsolat, többféle kísérleti eljárásrenddel lehet vizsgálni. A kísérletek során egy személy több döntését hoz, vagy különböző személyek döntéseit hasonlíthatjuk össze. Az úgynevezett ismételt próbák eljárás esetén összetartozó mintákkal dolgoznak a kutatók. A legegyszerűbb kísérletnél a függő változót megvizsgáljuk a kísérleti manipuláció előtt és után. A mérés előtti és utáni adatok közti esetleges eltérést pedig a manipuláció hatásaként értelmezzük. A kísérleti személyek több vizsgálatban is részt vehetnek, több döntést hozhatnak különböző környezetekben vagy manipulációk után, és ezeket a döntéseket is összehasonlíthatjuk.

 

 

Azt, hogy a kísérleti és a kontrollcsoport összetétele megegyező legyen, a kísérleti személyek véletlenszerű csoporthoz rendelésével érhetjük el. A közpolitikában például sokszor egy kísérleti és egy kontrollcsoport manipuláció utáni eredményeit vetik csak össze, de nem randomizálják a kísérlet résztvevőit. Képzeljük el, hogy az adóhatáság száz olyan embernek, aki nem fizette be az adóját, egy olyan levelet küld ki, amelynek az az üzenete, hogy azonnal fizess, vagy büntetést kapsz. Másik száz ember pedig egy olyan levelet kap, amelyben felhívják a figyelmüket arra, hogy az egész közösségüknek ártanak, amennyiben nem fizetik be a közteher rájuk eső részét. Az adóhatóság később összehasonlíthatja a két csoport üzenet utáni adófizetési hajlandóságát. Ha nem randomizált a kísérletben részt vevők csoportbeosztása, és csak az utóteszt eredményeit veti össze az adóhatóság, nem tudhatjuk, hogy a függő változó csoportok közötti különbsége nem létezett-e már kezdetben. Azaz nem tudjuk például, hogy nem fizették volna-e be a levél nélkül is az adót azok az emberek, akik befizették, vagy nem egy nem ellenőrzött tényező okozta-e a csoportok közti különbséget. Az is lehet, hogy nem a levelekben megfogalmazottak idézték elő az adófizetési hajlandóságban megmutatkozó csoportkülönbségeket, hanem például az egyik csoportba kis tartozást felhalmozó egyének kerültek, míg a másik csoportba általában nagyobb adótartozású egyéneket soroltak be.