3.1.2. A kísérleti eljárást és anyagot torzító tényezők kezelése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_91/#m1356gdavk_91 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_91/#m1356gdavk_91)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_91/#m1356gdavk_91)
A kísérlettervezés meghatározó része a függő változó esetleges egyéb befolyásoló tényezőinek beazonosítása. Mivel egy adott kimenetre több tényező is hatással lehet, egy független változó kísérletben mért hatását torzíthatja, ha egyéb, nem kontrollált tényezők is alakítják a kimenetet. A befolyásoló tényezők széles skálán mozoghatnak, beleértve például a fizikális külső környezetet, a feladatok sorrendjét és nehézségét, az észlelt elvárásokat, a napszakot vagy a kísérletvezető hangulatát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_92/#m1356gdavk_92 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_92/#m1356gdavk_92)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_92/#m1356gdavk_92)
A beazonosított releváns torzító tényezőket két részre bonthatjuk: ellenőrzött és kontrollváltozókra. Az ellenőrzött változó a kísérlet olyan eleme, amely nem változik a kísérlet során. Az ellenőrzött változó célja, hogy a független változó hatását a függő változóra zajforrás, azaz más tényezők zavaró befolyása nélkül tudjuk vizsgálni. Az eljárási környezetből adódó torzítások ellen szabványosított eljárásokkal célszerű védekezni. Gondoljunk például arra, hogy nyáron, egy 40 °C hőmérsékletű szobában hajlamosabbak az emberek pánikhangulatot érezni, mint egy kellemes, légkondicionált helységben. Célszerű ezért figyelni arra, hogy hasonló külső körülményeket teremtsünk a kísérlet résztvevőinek. Az online kísérletekben például célszerű mindig sima, fehér hátteret alkalmazunk, hogy a színek, minták ne befolyásolják a döntést, és valóban csak a kérdéses változó hatását mérjék a kutatók. A kísérletvezetőnek is elfogulatlannak kell lennie, hogy ne sugalljon semmilyen elvárást a résztvevők döntéseire vagy viselkedésére vonatkozóan.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_93/#m1356gdavk_93 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_93/#m1356gdavk_93)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_93/#m1356gdavk_93)
A kísérleti körülmények és anyag zajoktól történő mentesítésén és standardizálásán, valamint a kísérletvezető semleges viselkedésén túl, célszerű néhány kísérletspecifikus tartalmat is ellenőrzött változóként kezelni. Maradva a fejezet elején említett kísérletnél, ha például a szakirodalom azt sugallja, hogy egy esetleges bankpánik sokkal jobban sarkallja azokat az embereket a bankban lévő pénzük kivételére, akiknek milliárdjai vannak, mint azokat, akiknek 50 000 Ft van a számlájukon, akkor a kísérlet instrukciójában célszerű tisztázni, hogy olyan helyzetet képzeljenek el a résztvevők, hogy 100 000 Ft-ot tartanak az adott bankban. Így nem bíznánk a véletlenre, hogy melyik résztvevő milyen anyagi helyzetbe képzeli bele magát a kísérlet erejéig.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_94/#m1356gdavk_94 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_94/#m1356gdavk_94)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_94/#m1356gdavk_94)
Nem minden olyan tényezőt lehet vagy kell azonban állandósítani, melyek befolyásolhatják a független és függő változó közötti kapcsolatot. Az ellenőrzött változókon kívül elemzési kontrollváltozókat is meghatározhatunk. Az elemzési kontrollváltozókat be lehet építeni az eredmények tesztelésére szolgáló statisztikai modellekbe, így szűrve ki zavaró hatásaikat. Torzíthatja a döntéseket például a feladatok bemutatási sorrendje. A feladatok bemutatási sorrendjéből adódó torzítás ellen védekezhetünk például a feladatok véletlenszerű bemutatásával. Ha minden résztvevő más-más és véletlenszerűen kialakított sorrendben látja a feladatokat, a feladatok sorrendjéből adódó torzítással nem kell számolnunk. Amennyiben nincs lehetőség a feladok randomizásálása, felállíthatunk két-három különböző sorrendet, és az elemzések során tesztelhetjük, hogy a válaszok eltérnek-e aszerint, hogy milyen sorrendben oldotta meg valaki a feladatokat, és az elemzések során kiszűrhetjük a vizsgálat sorrendjéből adódó torzításokat.