Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


7 „[…] in quibus si quae nonnullis, ad eius dictionem, nondum assuefactis, forsan obscuriora videbuntur, fidelis interpretis erit officium, ut ea familiaribus verbis declaret, & […] explicans isti obscuritatis difficultati medeatur […] Ut autem illud, quid institui rectius assequerer, & ea omnia, quae in ipso autore difficilia videri possunt, redderem adeo intellectu facilia, ut etiam pueris commode proponerentur. Primum ordinem et methodum, quam in eo expeditissimam animadverti, secutus, totum illius doctrinae corpus singulaque eius membra (interdum insertis disputationibus, & orationis etiam serie longius distracta) in breves quasdam tabulas contraxi, & quodque ad suum locum & numeros redegi, verbisque in communi usu positis ea, quae obscurius dicta, aut etiam praetermissa videbantur, declaravi & supplevi ac veluti in pictura aliqua omnia oculis spectanda, & uno intuitu animo comprehenda proposui. Nunc vero Isagogen quandam illis addendam putavi, qua per institutas quaestiones illis, qui istiusmodi tabularum usum minus intelligunt, easque inspicere, & inde rectissime facilimeque totum Grammatices negocium plenius cognoscere expetunt, viam & rationem singula suo ordine considerandi & observandi monstrarem, & ad tabularum diagrammata rectius aspicienda & perpicienda quasi manu deducerem.” Uo., A4v–A6r.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave