Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


4 „Usum in vita si spectemus, dum Imperia divinitus miscentur, augentur, transferuntur, quaequis lingua nobis ut domestica, utilis fuerit, nec latinam vel germanicae, vel Gallicae anteposuerim: Sed aliud est, quod tendit consilium nostrum praeter necessarium hic, & quotidianum linguarum fructum. Multa in vita minus, quam peregrinae, & aliunde excitae linguae sunt necessaria: quae tamen amamus, & honorifica existimamus. Verum alia est causa, quare tantopere latinam illam puram, castam, affluentem expetimus. Et quidem ea ipsa, qua, sua aetate Cicero, & alii nunquam satis laudati, Graetiam frequentendam, audiendamque consulere. Quicquid enim sapientiae, quicquid eloquentiae illi habuerunt, nos retinemus, id a Graecis manavit, latini uberiora, melioraque fecerunt, & si in aliquo mens, & intelligentia nostra haeret, non tam rerum obscuritate, quam ignorantia linguarum, & elegantia posthabita, contingit. Itaque nisi in caligine rerum, & ignominiosa barbarie ingenia latere nostra velimus, ex imitatione latinam eloquentiam necessariam cum ad percipiendas, tum etiam tradendas res, imo vernaculam exornandam, cogitare potes: atque in ea quo quis maiores progressus fecerit, hunc laude magis cumulandum, ac studio in exemplum accessendum.” Zsámboky 1561, 8v.

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave