Magdalena Roguska-Németh: Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron
›
VI. Az irodalom peremén: transzkulturális narratívák a populáris és bestseller irodalomban
›
6.1. Elméleti háttér

6.1. Elméleti háttér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az irodalom népszerűségét több, párhuzamosan használt kifejezés is jelzi. Az egyik – a mai kutatásokban talán a leggyakrabban használt – a populáris irodalom szókapcsolat. Mellette olyan terminusokkal is találkozhatunk, mint – többek között – a tömegirodalom, szórakoztató irodalom, műfaji irodalom, peremirodalom, könnyű olvasmány, lektűrirodalom, ponyvairodalom stb. Lényegében mind ugyanazt a jelenséget írják le, de a hangsúlyokat másképp osztják el. Érdemes kiemelni, hogy „nem értéksemleges leíró terminusokról van szó: a megnevezések többsége ugyanis – nyílt vagy burkolt formában – valamilyen negatív előítéletet hordoz magában, s pejoratív stílusértékkel bír.”1 A populáris irodalomról szóló fejtegetések túlnyomó többségének kiindulópontja ugyanis egy bináris oppozícióra való hivatkozás, amelynek egyik pólusán a magas, a másikon pedig az alacsony kultúra/irodalom áll. Ahogyan Rupayan Mukherjee írja:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A populáris irodalom mindaz, amit a kanonikus olvasási irányzatok populárisnak neveznek. Az, amiről azt hiszik, hogy minden gondolkodás nélkül olvasható. Az, amit szabadidőben lehet olvasni, az, ami nem érdemli meg a komoly és mély, elismerésre méltó olvasásmódot, amelyet a kánonhoz kell rendelni. Más szóval ez mindaz, ami módszer nélkül és kötetlenül olvasható.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban pedig Ken Gelder – a populáris irodalom egyik legfontosabb teoretikusa – munkásságát idézve megállapítja, hogy:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[…] van egy meghatározó szociokulturális feltételezés, miszerint a populáris irodalom nem olvasható műfaj, olyan, amelyet lehet fogyasztani, de nem olvasni. Vagyis az olvasás mint az irodalommal való kifinomult foglalkozás egy kritikus egyén vagy osztály részéről, nem lehetséges a populáris irodalom kontextusában vagy esetében. Ennélfogva a populáris irodalom mindaz, ami nem érdemli meg a kanonikus olvasó kritikai tekintetét.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben leírt feltevés azon alapul, hogy a populáris irodalom a szépirodalomnak csak egy minőségileg alacsonyabb rendű része, „nem-irodalom”, amely nem érdemli meg az irodalomtudományi reflexiót. Erre a problémára Dominic Strinati is rámutat, aki a populáris kultúra/irodalom ilyenfajta keretezését az elit tendenciáinak való behódolásnak nevezi. A széles értelemben vett elitekre ugyanis jellemző, hogy a befogadókra saját ízlésüket és értékpreferenciáikat akarják ráerőltetni, mint az egyedül figyelmet érdemlőket.4 A populáris irodalom viszont ugyanúgy, mint a szépirodalom egésze, minőségileg lehet rossz és jó is, színvonalas vagy értéktelen, figyelemreméltó vagy éppen ellenkezőleg, felejthető. Ezért jelen fejezet azoknak az értelmezéseknek a sorát fogja gyarapítani, amelyek megkérdőjelezik azt az általános vélekedést, miszerint a populáris irodalmi művek esztétikailag eleve értéktelenek. Ennek során többek között olyan irodalmárok elméleti munkáihoz fogunk kapcsolódni, mint Benyovszky Krisztián, H. Nagy Péter, Keserű József, Tadeusz Żabski, Stefan Lichański, Anna Gemra, Bogdan Owczarek – hogy csak a hozzánk legközelebb álló nyelvi és kulturális körben végzett kutatásokra szorítkozzunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benyovszky Krisztián a populáris irodalomról szóló monográfiájában a populáris kultúrát a kultúra egyik alrendszereként jellemzi, és felsorolja annak öt jellemzőjét: a széleskörű hozzáférhetőséget, a befogadóközpontúságot, a műfajközpontúságot, a hősközpontúságot és a profitorientáltságot.5 A populáris irodalom hasonló jellemzői az irodalom e részének szentelt elméleti munka legnagyobb felében megtalálható, bár néha (kétségtelenül jogos) kritikának vetik alá, máskor pedig további jellemzőkkel egészítik ki. Ahogy Bernice M. Murphy megjegyzi – többek között Christina Berberich,6 David Glover és Scott McCracken,7 valamint Ken Gelder8 munkáira hivatkozva –, a legegyszerűbb meghatározás szerint a populáris irodalom „olyan szépirodalom, amely népszerű – szemben azokkal a szépirodalmi művekkel, amelyeket az olvasók nagy többsége nem olvas”.9

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy ilyen meghatározás, bármennyire is találónak tűnik első pillantásra, nem problémamentes. Ahogy Ken Gelder, akit Murphy idéz a tanulmányában, rámutat: „a szépirodalmi szerzők is írhatnak bestsellereket, ahogyan a populáris irodalomban sem minden mű eladási siker”.10 Ezért – írja a továbbiakban Murphy –a „popularitásról” hiba elsősorban az eladások vagy a kereskedelmi láthatóság szempontjából gondolkodni, még akkor is, ha e tényezők figyelembevétele kétségtelenül fontos szempont a populáris irodalom tanulmányozásában.11

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A populáris irodalom Murphy által említett további tipikus jellemzője, hogy egy olyan közönséghez kötődik, amely vonzódik az ilyen típusú szövegekhez. A populáris irodalom általában a lehető legszélesebb közönséget célozza meg, ami gyakorlatilag egyenértékű azzal, hogy elsősorban a munkásosztálybeli és az alacsonyan képzett rétegeknek szól. Mint Murphy írja, a populáris irodalomnak ez a kategorizálása a tizenkilencedik század végére vezethető vissza, amikor a tömeges írástudás elterjedt Nagy-Britanniában, és ennek következtében a középosztálybeli és munkásosztálybeli olvasók az irodalom új piacává váltak. Az idő múlásával ez a helyzet megváltozott, mígnem a 20. század végére és a 21. századra világossá vált, hogy a populáris irodalom olvasói – különösen a munkásosztályhoz való hosszú történelmi kötődése ellenére – bármely társadalmi osztályhoz tartozhatnak és tartoznak is. Ezért, ahogyan Murphy Scott McCracken nyomán kifejti:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[…] hasznosabb […], ha a kortárs populáris fikció kritikusa inkább egy adott közönség […] és egy adott szöveg vagy műfaj közötti kapcsolatot vizsgálja, minthogy túlságosan általános következtetéseket próbáljon levonni a populáris fikció általános olvasottságáról.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érvelésének későbbi részében Murphy arra a következtetésre jut, hogy a populáris irodalom fentebb leírt jellemzőivel kapcsolatos kételyek ellenére van néhány olyan tulajdonsága, amelyekkel kapcsolatban a kutatók viszonylagos konszenzusra jutottak. Ezek a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A széles közönség megcélzása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A populáris irodalomként azonosítható mű egyértelműen a nagyközönségnek, nem pedig egy elit közönségnek szól. Könnyen hozzáférhetőnek, olcsónak és könnyen olvashatónak kell lennie. Mint Murphy írja, „[…] magától értetődik, hogy ahhoz, hogy egy szöveg elérje a nagyközönséget, nagymértékben kell rendelkeznie azzal a nehezen meghatározható, de fontos tulajdonsággal, amelyet »olvashatóságnak« neveznek.”13

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A populáris irodalom szórakoztató és eszképista funkciója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Elterjedt nézet, hogy a populáris irodalom fő célja a szórakoztatás. A populáris irodalom vonzerejére régóta szokás olyan kifejezésekkel utalni, amelyek hangsúlyozzák annak kifejezetten eszképista jellegét. A populáris irodalomnak annyira magával ragadónak kell lennie, hogy lehetetlen letenni. A szöveggel való ilyen elköteleződés kielégíti az igényt, hogy ideiglenesen elmeneküljünk a „valódi” világból, és átéljük azt, amit a mindennapokban nem tudunk megtapasztalni.14

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A populáris irodalom beazonosíthatósága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A populáris irodalomnak ez a jellemzője elsősorban a műfaji hovatartozásra vonatkozik, bár, mint Murphy rámutat, a „műfaji irodalom” kifejezés, amelyet ma a populáris irodalom szinonimájának tekintünk, ebben az értelemben csak a tizenkilencedik század vége óta létezik, amikor „megkezdődött a populáris irodalom kereskedelmi besorolása egy adott műfajba”.15 Ennek eredményeképpen, amikor egy olvasó a populáris irodalomhoz, például egy krimihez, sci-fihez vagy romantikus regényhez nyúl, bizonyos előzetes elvárásokkal rendelkezik a könyvben szereplő alapvető karaktertípusokkal és cselekményelemekkel kapcsolatban. Ez már a borítókon is megmutatkozik, amelyek bizonyos fix grafikai elemeket tartalmaznak (például egy chic-lit mű borítója valószínűleg rózsaszínű lesz, fix elemekkel – női alak, magassarkú cipő, bevásárlótáska), sőt, a könyv alcímében vagy a könyv borítóján még konkrét műfaji utalások is szerepelnek. Az ilyen típusú művek valószínűleg a könyvesboltokban is az azonos irodalmi műfajba tartozó könyvek mellé kerülnek a polcokra.16

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A populáris irodalom repetitivitása és eredetiségének hiánya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Ahogy Murphy írja, „ha a műfaji irodalom egyszer elér egy bizonyos szintű kritikai és kereskedelmi sikert, szinte biztos, hogy sok utánzót fog inspirálni.”17 Ezt ugyanis a piac törvényei diktálják, amelyek szerint azok az olvasók, akiket egy szövegtípus magával ragadott, valószínűleg több hasonló iránt is érdeklődni fognak. Ezért a populáris irodalom ritkán okoz meglepetéseket; ismerős és jól bevált motívumokat és tematikus mintákat tükröz.18

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A cselekmény mint a populáris irodalom legfontosabb alkotóeleme.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A populáris irodalom egyik megkülönböztető jegye, hogy a cselekmény mindig fontosabb benne, mint a nyelvi és stilisztikai réteg. A populáris művek gyakran eseményközpontúak, és általában bonyolult, fordulatokkal teli cselekményük van. Ez megkülönbözteti őket a szépirodalomtól, amelyben a stilisztikai és nyelvi megoldások gyakran előtérbe kerülnek, a cselekmény pedig háttérbe szorul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A kereskedelmi és technológiai tényezők jelentősége a populáris irodalom alakításában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A kereskedelmi, ipari és technológiai tényezők mindig kulcsfontosságúak a populáris irodalom létrehozásában, terjesztésében, befogadásában és elemzésében. Ahogy Murphy írja, a mai értelemben vett populáris irodalom nem létezne, ha:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[…] a tizennyolcadik és tizenkilencedik században nem vezették volna be az olcsóbb és hatékonyabb kiadói technológiákat, amelyek megkönnyítették az olcsó, a lehető legszélesebb közönségnek szánt olvasmányok előállítását és terjesztését. Hasonlóképpen, az ezerkilencszázharminc utáni „papírforradalom” is sokat köszönhetett a nyomdatechnológia fejlődésének, a szélesebb terjesztési csatornáknak és a papírár csökkenésének.19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az elmúlt évtizedben viszont egy másik forradalomnak lehettünk tanúi, amely a digitális könyvkiadás megjelenéséhez és az online kiadói és terjesztési helyszínek gyors térnyeréséhez, valamint a megfizethetőbb és hatékonyabb e-olvasóeszközök megjelenéséhez kapcsolódik.20

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A populáris irodalom mulandósága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A populáris irodalom folyamatosan alkalmazkodik ahhoz, ami a (pop)kultúrában vonzónak, fontosnak vagy aktuálisnak tekinthető. Bizonyos műfajok és alműfajok különböző okokból válnak divatossá. Némelyikük tartósan velünk marad, mások elavulnak, és megszűnnek kereskedelmi szempontból vonzónak lenni. Például a western olyan műfaj, amelyet ma már elavultnak tartanak, ezzel szemben rendkívül aktuálisnak tartott műfaj a Cli-Fi, avagy Climate Fiction, illetve „Climate Change Fiction”.21

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A populáris irodalom mint a populáris kultúra tágabb keretének része.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A populáris irodalom, mint a szórakoztatóipar terméke, mindig kapcsolatban áll a populáris kultúra más formáival – film, rádió, televízió, zeneipar, virtuális tér.22

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti felsorolás kimeríti a populáris irodalom azon jellemzőinek körét, amelyeket a kutatók általában megemlítenek. Végzetül Jakub Z. Lichański nyomán érdemes hozzátenni, hogy a populáris irodalom az irodalmi hagyományba ágyazódik, és minden történelmi és irodalmi korszakban sajátos jellegzetességeket mutat. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy minden korszak saját kritériumokat alakít ki egy bizonyos típusú mű populáris irodalmi műként való elismerésére, és ezen belül különböző műfaji preferenciákat mutat.23 Az alábbi értelmezésben tárgyalt alkotások kapcsán ez azért is fontos, mert olyan művekről lesz szó, amelyek erőteljesen a 21. század valóságában gyökereznek, aktuális problémákkal foglalkoznak, és ezért sok tekintetben megfelelnek a mai kor tematikai és műfaji követelményeinek.
 
1 Benyovszky Krisztián, Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához (Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, 2019), 7.
2 Rupayan Mukherjee és Jaydip Sarkar, szerk., Popular Literature: Texts, Contexts, Contestations (Stuttgart: Ibidem-Verlag, 2022), 31.
3 Mukherjee és Sarkar, Popular Literature, 32.
4 Dominic Strinati, Wprowadzenie do kultury popularnej, ford. Wojciech J. Burszta (Poznań: Zysk i S-ka Wydawnictwo, 1998), 42.
5 Benyovszky Krisztián, Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához, 26.
6 Christine Berberich, „Introduction: The Popular – Literature Versus Literature”, in The Bloomsbury Introduction to Popular Fiction, szerk. Christine Berberich (London: Bloomsbury, 2015).
7 David Glover és Scott McCracken, „Introduction”, in The Cambridge Companion to Popular Fiction, 1. kiad., szerk. David Glover és Scott McCracken (Cambridge: Cambridge University Press, 2012), https://doi.org/10.1017/CCOL9780521513371.
8 Ken Gelder, Popular Fiction: The Logics and Practices of a Literary Field (London: Routledge, 2004), https://doi.org/10.4324/9780203023365.
9 Bernice M. Murphy, Key Concepts in Contemporary Popular Fiction, Key Concepts in Literature (Edinburgh: Edinburgh University Press, 2017), 1.
10 Gelder, Popular Fiction, 3.
11 Murphy, Key Concepts in Contemporary Popular Fiction, 2.
12 Uo., 4.
13 Uo.
14 Uo., 4–5.
15 Uo., 5.
16 Uo., 5–6.
17 Uo., 6.
18 Uo.
19 Uo., 7.
20 Uo., 7.
21 Uo., 8.
22 Uo., 8–9.
23 Jan Z. Lichański, „Badania literatury popularnej. Tezy”, in Literatura i kultura popularna: badania i metody, szerk. Anna Gemra és Adam Mazurkiewicz, Popkultura – Popliteratura (Wrocław: Pracownia Literatury i Kultury Popularnej oraz Nowych Mediów, 2014), 32–34.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave