Magdalena Roguska-Németh: Mozgásban, múltban, nyelvben, tányéron
›
Köszönetnyilvánítás

Köszönetnyilvánítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbb tudományos könyvet nem olyan szerzők írják, akik elzárkózva a világtól, elszigetelten, „sötét szobában” vetik papírra gondolataikat. Bár maga az írás valóban magányos tevékenység, a számítógép elé leülést megelőző kutatómunka más, (nálunk okosabb) emberek társaságát igényli. Eddigi pályafutásom során szerencsém volt sok ilyen emberrel találkozni. Ezúton szeretném kifejezni hálámat mindazoknak, akiknek a legtöbbet köszönhetek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A transzkulturalizmus és a többnyelvű szerzők által létrehozott irodalom iránti érdeklődésem 2013-ban kezdődött, amikor frissen szerzett bölcsészettudományi doktori címmel új kutatási témát kerestem. Annak idején Wrocławba utaztam az ottani iberisták által szervezett „Abre los ojos. Nők képei” című konferenciára, hogy lengyeleknek tartsak előadást Kaffka Margitról. Az egyik előadó, egy varsói italianista, akinek a nevére sajnos nem emlékszem, nagyon érdekes és – mint hamar kiderült – rendkívül inspiráló előadást tartott az olaszul író lengyel szerzőkről. Már a prezentációja alatt elkezdtem lázasan keresni az interneten olyan magyar szerzőket, akik nem az anyanyelvükön írnak. Az első név, amelyre rátaláltam, Agota Kristof volt, bár nem kellett sok kutatómunka ahhoz, hogy rájöjjek, ő csak egy a sok hasonló szerző közül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eleinte nem tudtam, hogyan ragadjam meg az ilyen típusú írók műveinek sajátosságait és milyen elméleti alapokra támaszkodjam, miközben irodalmi teljesítményüket elemzem. Kristofot a róla írt első szövegeimben migráns írónak, munkáit pedig migráns irodalomnak neveztem. Hamar rájöttem azonban, hogy nem minden ilyen író tapasztalta meg a migrációt, és hogy egy tágabb kategóriára van szükség, amelybe azok az írók is beletartoznak, akik Kristofétól eltérő helyzetekben találkoztak más kultúrákkal. Ez vezetett el a transzkulturalizmus fogalmához, amelyről először Wolfgang Welsch alapvető tanulmányában, a Transkulturalität – Lebensformen nach der Auflösung der Kulturen-ban olvastam. Welsch szövege új, addig ismeretlen világokat nyitott meg előttem, amelyek feltárása az elkövetkező években fő tevékenységemmé vált. Tudományos pályafutásom szempontjából ugyanilyen fontosak voltak Arianna Dagnino publikációi, aki véleményem szerint kutatóként és szépíróként többet tett a transzkulturalizmusért, mint bármely más irodalomtudós.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindeközben egyre több transzkulturális orientáltságú szerző szövegét olvastam, és különböző konferenciákon, valamint vendégelőadásokon kezdtem megosztani róluk szerzett ismereteimet. Három ilyen esemény volt különösen fontos későbbi kutatási irányaim meghatározása szempontjából. Az első a The 1st International Translingua Conference című szimpózium volt, amelyet 2015 szeptemberében tartottak a bydgoszczi Kazimierz Wielki Egyetemen. Akkor először (leszámítva egy kisebb konferenciát Gliwicében) volt lehetőségem nyílt előadást tartani Agota Kristofról. A konferencia anyagai később monográfia formájában jelentek meg, amelyhez én is küldtem tanulmányt. A két anonim recenzens nagy gondot fordított arra, hogy alaposan elolvassa a szövegemet és megjegyzéseket fűzzön hozzá. Javaslataik és kommentárjaik rendkívül értékesek voltak számomra, és nagyon hasznosnak bizonyultak a további kutatásaimhoz. Mivel nem tudom a nevüket, szeretném kifejezni hálámat a Moving Texts, Migrating People and Minority Languages (Springer, 2017) szerkesztőinek, Michał Borodonak és Wojciech Wachowskinak a bydgoszczi Kazimierz Wielki Egyetemről, valamint Juliane House-nak a Hamburgi Egyetemről e jelentős kiadvány előkészítésébe fektetett hatalmas munkájukért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik fontos inspirációs forrást jelentett (és jelent ma is) számomra a Transzkulturalizmus és bilingvizmus tudományos konferenciasorozat, amelyet 2017-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen a helyi magyar tanszék, majd pedig 2021 óta a Bázis szlovákiai magyar irodalmi és művészeti egyesület szervez. Minden alkalommal a közép-európai régió kiemelkedő szakemberei gyűlnek össze, akiknek fő kutatási témájuk és módszertani kiindulópontjuk a transzkulturalizmus. Ezúton szeretném megköszönni a nyitrai konferenciák résztvevőinek minden értékes megjegyzésüket és észrevételüket, amelyek lehetővé tették számomra, hogy új, friss szemszögből tekintsem kutatásomat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos életem harmadik fontos eseménye a Central/East European Literature as World Literature konferencia volt, amelyre 2024 júniusában került sor Budapesten. Az akkori HUN-REN tudományos hálózat munkatársai által szervezett egynapos konferencián lehetőségem nyílt számos igazán érdekes előadást hallgatni és véleményt cserélni több irodalomtudóssal, akik új megvilágításba helyezték a transzkulturális irodalomról alkotott elképzeléseimet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá szeretnék köszönetet mondani Görözdi Juditnak, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársának, akinek meghívására társszerkesztőként vehettem részt a „World Literature Studies” tudományos lap transzkulturális témájú számának szerkesztésében. Ez egy nagyon értékes tapasztalat volt, amelynek köszönhetően közvetlen kapcsolatba kerültem Anders Petterssonnal, a transzkulturális irodalomtörténet koncepciójának megalkotójával, valamint Wolfgang Welsch-sel, aki meglepetésemre és nagy örömömre igen szívesen elfogadta a publikálásra szóló meghívásomat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem kevésbé nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy Szolláth Dávid meghívott a „Literatura” transzkulturális számának szerkesztésére, amelyet nekem (és Németh Zoltánnak) ajánlott fel. Az akkor összeállított szám olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek véleményem szerint a transzkulturalizmus irodalmi szövegek elemzésében való alkalmazásának legérdekesebb példái közé tartoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak hálás vagyok a Földes Györgyi által vezetett Helikon folyóirat szerkesztőségének a belém mint lengyel hungarológusba vetett bizalmáért. E kiváló folyóirat két tematikus számában is megjelentethettem tanulmányokat. Az első felkérést Jablonczay Tímea tette, amikor a transzkulturális emlékezetkutatásnak szentelt számot szerkesztette (Transzkulturális emlékezetkutatás, 2022/3). A másodikat pedig Magdalena Garbacik-Balakowicz küldte (az Emlékezetkutatás Közép- és Kelet- Európában című számhoz, 2025/1), aki rendkívüli figyelemmel olvasta el a tanulmányomat, és értékes megjegyzéseket fűzött hozzá, amelyeknek köszönhetően a szövegem minősége egyértelműen javult. Őszinte hálámat szeretném kifejezni mindkét kolléganőmnek, hogy lehetőséget adtak egy ilyen rangos fórumon publikálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konferenciákra való utazásaim, kutatói tartózkodásaim és kezdeményezéseim intézményi támogatás nélkül nem jöhettek volna létre. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Varsói Egyetem Neofilológiai Karának Magyar Tanszékén végzett sokéves tudományos munkám során egyetlenegyszer sem utasították el egyetlen projektem finanszírozását sem. Még a legmerészebb és ezért legköltségesebb ötleteket is mindig jóváhagyták a feletteseim. Nagyon szerencsés vagyok, hogy olyan barátságos helyen dolgozhatok, ahol minden alkalmazott feltétlen támogatásra számíthat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül szeretnék teljes szívemből köszönetet mondani férjemnek és barátomnak, Németh Zoltánnak, aki minden szövegem kritikus, de rendkívül kedves és megértő olvasója. Nagyon hálás vagyok neki minden beszélgetésünkért, eszmecserénkért és konstruktív vitánkért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Köszönetet szeretnék mondani fiaimnak, Tomasznak és Adamnak is, akik nélkül ez a könyv sokkal korábban megíródott volna, de biztosan más lett volna. Kétnyelvű gyermekeim felruháztak azzal, amit én kisebbségi érzékenységnek nevezek. Ez pedig empátiát eredményezett a könyvem szereplői iránt – azok iránt az írók iránt, akik az irodalmi színtéren keresik a helyüket, a senki földjén lebegve, kultúrák és nyelvek határán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a könyvet magyarul írtam, egy nyelven, amely nem az enyém, de ugyanakkor nagyon közel áll a szívemhez. Ezt szolidaritásként értelmezem könyvem szereplőinek irányába, akiknek többsége – az írott szó iránti szeretetük ellenére – kénytelen volt egyenlőtlen harcot vívni a nyelvvel. Egy harcot, amelyet véleményem szerint mindannyian megnyertek.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave