Jakab Éva

Borvétel és kockázat

Jogtudomány és jogélet a Római Birodalomban

502 D. 18,6,1,3: „Az eladó kiöntheti a bort, ha azt a megadott határidőre mérték szerint nem vették át. Nem öntheti ki azonban rögtön a bort, hanem előbb köteles tanúk előtt a vevőt felszólítani, hogy vagy vigye el a bort, vagy vegye tudomásul, hogy azt ki fogják önteni. Ha az eladó, bár megtehette volna, nem öntötte ki a bort, inkább dicséretre méltó: ennek folytán a hordókért bért is követelhet, ha érdeke fűződött ahhoz, hogy azok a hordók üresek legyenek, amelyekben a bor volt. Például, ha bérbe akarta volna adni azokat a hordókat, vagy ha ez okból kénytelen volt más hordókat bérelni. Előnyösebb ugyanis vagy hordókat bérelni, és nem adni ki addig a bort, amíg a vevő az ezzel kapcsolatos bérleti díjat meg nem téríti, vagy a jóhiszeműség elvének megfelelően értékesíteni a bort. Azaz az eladó tegyen meg mindent, amit a saját érdekeinek sérelme nélkül megtehet, hogy ebből a dologból a vevőt a legkevesebb kár érje.”

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 896 5

Jogtudomány

A bortermelés és a bor értékesítése már az ókorban is a társadalmi érdeklődés középpontjában állt. Jogilag releváns problémát elsősorban a kárveszély és a kockázatelosztás szabályai jelentettek. A kötet a szerződési gyakorlat aspektusából kínál új dogmatikai megoldásokat olyan kérdésekre, amelyek évszázadok óta vitatottak a római jogban, és döntően befolyásolták az egyes európai magánjogok adásvételi szabályainak kialakulását. Az új felismerések a jogélet, a görög nyelvű papiruszokban és a latin forrásokban fennmaradt szerződési formulák átfogó feldolgozására épülnek. A munka a jogintézményeket azok gazdasági kontextusában vizsgálja, figyelembe véve az egyes jogi kultúrák párhuzamosan kifejlődő vagy eltérő vonásait. Számos fejezet érdekes olvasmányt nyújt a jogban nem járatos, de a borkultúra történeti gyökerei iránt érdeklődő olvasónak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakab-borvetel-es-kockazat//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero