Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

119 Az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv 1998/2001; Az Emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló kieg. jegyzőkönyv 2002/2006; Az Orvosbiológiai kutatásokról szóló kiegészítő jegyzőkönyv 2005/2007; Az orvosi célokat szolgáló genetikai tesztekre vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv 2008.

Tartalomjegyzék

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban
Impresszum
chevron_rightI. Az emberi jogok fogalma, csoportosítása
chevron_rightII. Az emberi jogi norma terjedése a nemzetközi kapcsolatokban
chevron_rightIII. A normadiffúzió legfontosabb szereplői: a nemzetközi szervezetek
- chevron_right1. ENSZ
- chevron_right2. Európa Tanács
- chevron_right3. Európai Unió
- chevron_right4. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
- chevron_right5. Független Államok Közössége
- chevron_right6. Az Amerikai Államok Szervezete
- chevron_right7. Afrikai Unió
- chevron_right8. Arab országok
- chevron_right9. Ázsia
Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero