Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

149 A Hispano-Amerika kifejezés kizárja a nem spanyol uralom alá tartozó országokat. Indo-Amerika az indiánokra utal, de egyrészt indokolatlan Észak-Amerika indián őslakosságával szemben, másrészt vannak olyan területek (Antillák), ahol az indiánok kihaltak. Legáltalánosabban az Ibero-Amerika és még inkább a Latin-Amerika elnevezést szokták használni. Ha a Karib-szigetek francia gyarmatait figyelembe vesszük, akkor a „latin” kifejezés megfelelőbb, mint a csak a spanyolra és portugálra utaló „ibériai”. Ámde mindkettő hiányos abból a szempontból, hogy a gyarmatosítás következményeire utal, és nem jelzi a nem latin, hanem az őslakók és a behurcolt fekete lakosság fontos szerepét ezeknek az országoknak a történelmében (Anderle Á.: Nemzettudat és kontinentalizmus Latin-Amerikában a XIX. és XX. században Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989. 8. o.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero