MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Járműgyártási folyamatok diagnosztikája
A rendszer elemeinek megbízhatósága
A megbízhatósági fogalmak között az előző fejezetben szerepelt a termék fogalma. A definíció kapcsán hangsúlyoztuk, hogy a termék lehet elem, berendezés vagy rendszer. Az elemek megbízhatóságelméleti értelmezése nem azonos a rendszertechnikában ismert definícióval. A megbízhatósági vizsgálatoknál nemcsak a rendszer tovább nem osztható részét értjük elemen, hanem minden olyan berendezést, terméket, amelynek megbízhatóságát alkotórészeinek megbízhatóságától függetlenül tanulmányozzuk. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a megbízhatósági vizsgálat egy eleme rendszertechnikai szempontból több elemből felépültnek tekinthető. Az elemek meghibásodási tulajdonságuk alapján három alapvető csoportba sorolhatók [2.4]:
Tartalomjegyzék
- JÁRMŰGYÁRTÁSI FOLYAMATOK DIAGNOSZTIKÁJA
- Impresszum
- Bevezető
- 1. A jellegzetes járműgyártási folyamatok és az Ipar 4.0
- 2. Néhány szó a gépek megbízható üzemeléséről (Dr. Gaál Z. nyomán [2.4])
- 2.1. A megbízhatóságelmélet alapfogalmai
- 2.2. A megbízhatóság matematikai modellje
- 2.3. A rendszer elemeinek megbízhatósága
- 2.4. A rendszerek megbízhatósága
- 2.5. A független megbízhatósági elemek
- 2.6. Nem független megbízhatóságú elemek
- 2.7. Ipari gyártó rendszerek megbízhatósági vizsgálata
- 2.8. Példák (Gaál Z. nyomán [2.2])
- 2.9. Felhasznált irodalom
- 2.1. A megbízhatóságelmélet alapfogalmai
- 3. Az akusztikus emisszió és alkalmazása a járműgyártásban
- 3.1. Az akusztikus emisszió tudománytörténete
- 3.2. AE alapismeretek
- 3.3. Az AE hullámok alapismeretei
- 3.4. Az akusztikus emisszió spektruma
- 3.5. Az AE hullámok keletkezése
- 3.6. Az AE hullámok jellemzői és terjedési módjaik
- 3.7. A Kaiser-effektus és a Felicity-effektus
- 3.8. AE szenzorok és vizsgálati rendszerek
- 3.9. Az AE mérési eredmények kiértékelése
- 3.10. Az AE mérések, vizsgálatok felhasználása
- 3.11. Felhasznált irodalom, jegyzetek
- 3.1. Az akusztikus emisszió tudománytörténete
- 4. Termográfia
- 5. Zajdiagnosztika a járműgyártásban
- 6. Nagysebességű kamerák alkalmazása
- 6.1. A nagy sebességű kamerázás fejlődése
- 6.2. A nagysebességű kamerák felhasználási területei
- 6.3. A nagy sebességű kamera működési elve, használata
- 6.4. A nagy sebességű felvételkészítésből eredő sajátosságok
- 6.5. Nagysebességű kamera kiértékelő szoftverrel
- 6.6. Gyakorlati példák nagysebességű kamerával
- 6.7. Nagysebességű kamerák kiegészítő feltétekkel
- 6.8. Lassú felvételű kamerák
- 6.9. Felhasznált irodalom
- 6.1. A nagy sebességű kamerázás fejlődése
- 7. Endoszkópok és alkalmazásuk a járműiparban
- 8. Forgógépek rezgésdiagnosztikai állapotfelügyelete
- 8.1. Elméleti alapok
- 8.2. A rezgésjelek feldolgozása
- 8.3. A rezgésérzékelők
- 8.4. Mérőrendszerek, adatfeldolgozás, kijelzés
- 8.5. Az adatfeldolgozó szoftverek használata
- 8.6. On-line monitoring és rezgésvédelmi rendszerek
- 8.7. Riasztási küszöbértékek
- 8.8. A leggyakrabban előforduló gépészeti alaphibák felismerése a spektrum alapján
- 8.9. A diagnosztikai eszközök alkalmazása (a VDI 3841 ajánlása szerint)
- 8.10. Irodalomjegyzék
- 8.1. Elméleti alapok
- 9. Kenőolajok vizsgálata
- 9.1. Kenőolajok összetétele, felépítése
- 9.1.1. Viszkozitás
- 9.1.2. Lobbanáspont, gyulladáspont
- 9.1.3. Dermedéspont, zavarosodási pont
- 9.1.4. Savszám, savasság, lúgosság
- 9.1.5. Elszappanosítási szám
- 9.1.6. Kokszosodási hajlam
- 9.1.7. Hamutartalom
- 9.1.8. Víztartalom
- 9.1.9. Hígulás
- 9.1.10. Gyantatartalom, keményaszfalt-tartalom
- 9.1.11. Emulziós tulajdonság
- 9.1.12. Oxidációs stabilitás
- 9.1.13. Tisztító (detergens) hatás
- 9.1.14. Korróziós tulajdonságok
- 9.1.15. Rozsdásodást gátló hatás
- 9.1.16. Kenőolajok elhasználódása, fáradása
- 9.1.1. Viszkozitás
- 9.2. A kenőanyagok belső változásai
- 9.3. Használtolaj-elemzés
- 9.4. A ferrográfia elve és módszere
- 9.5. Felhasznált irodalom
- 9.1. Kenőolajok összetétele, felépítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 272 8
A diagnosztikai módszerek szorosan kapcsolódnak az állapotfigyelő karbantartás köréhez. Ilyen stratégia alkalmazása esetén ugyanis a gépen, berendezésen időszakosan vagy folyamatosan műszeres műszaki állapotvizsgálatot végeznek. Az így kapott információt használják fel a javítási munkákhoz. A gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
