Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A beszédhangok kategoriális észlelése

Az újszülöttek a felnőttekhez hasonlóan kategoriálisan észlelik a mássalhangzókat, vagyis ezeknek a hangoknak a folytonos akusztikai változóira nem egyformán érzékenyek a változó teljes tartományában, hanem egyes szűk tartományokban – a kategóriahatárok körül – nagy, máshol kisebb érzékenységet mutatnak. Például a folyamatosan változtatott zöngekezdeti idő (voice onset time, VOT) ellenére hirtelen váltanak át b-ről p-re, és a váltás körüli hangok észlelésében is kicsi a bizonytalanság. Ez a csecsemő észlelőrendszerének azt a tulajdonságát tükrözi, hogy képes egy kontinuumot kategóriákra, ebben az esetben két kategóriára (zöngés és zöngétlen hangokra) osztani, a kettő közötti viszonylag éles határral. Ennek következménye, hogy ugyanakkora akusztikai különbségek esetében már a csecsemők is nagyobb valószínűséggel észlelnek egy kategóriahatárt átlépő, mint egy kategórián belüli kontrasztot (Dehaene-Lambertz–Baillet 1998; Eimas et al. 1971; Maye et al. 2002; Werker et al. 1981). A mássalhangzók csecsemőkori kategoriális észlelése azt az elképzelést támasztja alá, hogy születéskor egy univerzális kontrasztkészlettel rendelkezünk. Bár a készlet nem tartalmazza a világ valamennyi nyelvében releváns kategóriahatárokat (Narayan et al. 2010; Sato et al. 2010, 2012), a mássalhangzók szempontjából fontos akusztikai dimenziók mentén vannak olyan tipikus átkapcsolási pontok, amelyekre egyetemesen érzékeny minden újszülött. Ezeket a határokat aztán az anyanyelvi tapasztalat 6–12 hónapos kor között megerősítheti, módosíthatja, vagy eltörölheti (pl. Kuhl et al. 2006; Rivera-Gaxiola et al. 2005).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave