Nagy Zoltán

Közlekedésföldrajz


4. táblázat: Különböző szállítási módok jellemzői
Szállítási mód
Alapvető technológiai előny
Jellemző felhasználás
Közúti
Legnagyobb általános rugalmasság: a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik (nincs szükség átrakásra) viszonylag rövid az áruk eljutási ideje, szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a fuvaroztatók igényeihez igazodva, aránylag kicsi az áru szállítás közbeni igénybevétele és az ebből származó károk, rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás.
Elsősorban a viszonylag rövid távú helyi és körzeti (regionális) forgalomban gazdaságos, számos előnye miatt azonban a távolsági (belföldi és nemzetközi) forgalomban is gyakran alkalmazzák, szinte minden kombinált szállítás egyik eleme.
Vasúti
Kevésbé függ a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól, a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsi típusok széles választéka, a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása, előre jól kalkulálható a tarifarendszer.
Nagy árumennyiségek (tömegáruk és ömlesztett is) viszonylag nagy távolságra, egyre inkább kombinált formában.
Vizi
Legalacsonyabb fajlagos energia felhasználás.
Nagy mennyiségű tömegáruk nagy távolságra, ahol a többszöri átrakodás és a szállítási sebesség nem prioritás.
Légi
Gyorsaság, biztonság, speciális igények kiszolgálása.
Nagy értékű, darabárú nagy távolságra.
Csővezetékes
Folyamatos áramlás, nagy biztonság.
Folyamatos ellátást igénylő folyékony és légnemű anyagok nagy mennyiségben.

Közlekedésföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 304 6

A jegyzet anyaga a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tantervéhez igazodva a logisztikai és a közlekedési mérnökképzés Közlekedésföldrajz (KOKGA630) c. tárgyának segédanyaga, elsődlegesen az előadásokhoz kapcsolódó kiegészítő információk írott gyűjteménye. Az ebben a formában tárgyalt anyag részben a középiskolai földrajzi ismeretek tömörített, ugyanakkor speciális közlekedési utalásokkal bővített változata, aminek elsődlegesen az volt a célja, hogy az ezen a téren eltérő képzettségű hallgatókat „közös alapokra” helyezze (természetföldrajzi rész). Az anyag másik része, a gazdaságföldrajzi rész (ezen belül kiemelten a társadalom-, illetve a közlekedésföldrajzi rész) a szakirányú képzettséghez szükség földrajzi ismereteket gyűjti össze strukturált formában. Itt szükséges külön kihangsúlyozni, hogy az anyagban a közlekedési vonatkozások nem úgy jelennek meg, mint más hasonló című, de nem közlekedésieknek szánt anyagokban, aminek az a magyarázata, hogy karunkon számos más közlekedési és logisztikai tárgy keretében a közlekedési rendszerek felépítéséről, működésük és működtetésük tervezési és operatív kérdéseiről már részletes információhoz jutottak, illetve jutnak. Ezért itt inkább a földrajz - természet, társadalom, gazdaság középpontú - számunkra is releváns vetületei kerülnek ismertetésre. A konkrét adatok és példák tekintetében a közlekedési rész alapvetően hazai, illetve európai léptékű, míg az általánosabb földrajzi részek globális vonatkozásúak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kozlekedesfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave