A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, az elnevezésen általában a szobahőmérsékleten folyékony vízre gondolunk. Fagyáspont alatt a víz szilárd halmazállapotban a jég, forráspont felett pedig a gőz. A víz nagyon érdekes tulajdonságokkal, sok sajátossággal rendelkező anyag. Változatos formákat képes ölteni, nemegyszer meglepő jelenségeket mutat. Maga a vízmolekula egy összetett rendszer, például a mechanikai modellje is érdekes, több rezonanciafrekvenciával rendelkezik, többféle módusban képes rezegni. Dipólusmolekulák alkotják, képes disszociálni, ún. amfoter vegyület, savként és lúgként is képes viselkedni. A pára a vízgőz jelenléte a levegőben vagy egyéb gázokban. A légkör kb. 1%-a víz, de a többi összetevőhöz képest a víz aránya változik a legszélesebb tartományban, mindig jelen van, és aránya meghaladhatja az 5%-ot is. A páratartalom erősen befolyásolja a levegő minőségét, és minden anyagot, amivel érintkezik (NPL). A gyártási folyamatok, a gépek működése során, mérési feladatok esetében és anyagok tárolása során a páratartalom kritikus tényező, de sokszor gondot okoz, hogy ezeket a tényezőket előzetesen nemegyszer nem vesszük figyelembe. A különböző anyagokra – például fémek, műanyagok, kompozit anyagok, fa – a pára veszélyt jelenthet, mert korróziót, vetemedést, biológiai összefüggésű károsodást okozhat. A fémek esetében a korrózió, a nemfémes anyagok esetében a méretváltozás, a repedékenység, a felületi tulajdonságok okozhatnak gondokat. A kondenzálódó pára, a kicsapódó harmat különösen sok gondot okozhat, a láthatóság csökkenésétől például az elektronikus rendszerek – például vezeték nélküli összeköttetéses állomások – tönkremeneteléig, de veszélyes baktériumok és penészgombák terjedését is előidézik távoli gyártók járműgépipari fém alkatrészeinek felületén. További téma lehetne a tengeri szállítás, a párás sós közegek hatása az ipari termékekre, például a járműalkatrészekre és a járművekre is. A korszerű ipar elterjedten használ műanyag granulátumokat, a 3D nyomtatási technológiák pedig műanyag és fémporokat. Ezek tulajdonságait, például a csomósodást vagy az elektrosztatikus feltöltődést alapjában befolyásolja a levegő páratartalma. A páratartalom befolyásolja a ragasztók kötését, műanyagok duzzadását és számos más folyamatot. Mindezek miatt a páratartalmat mérni és szabályozni kell. Két eset lehetséges: vagy a levegőből kell eltávolítani a pára egy részét, például kifagyasztással, vagy növelni kell a páratartalmat, amely többféle módszerrel elérhető. Ezek a megoldások azonban energiaigényesek, és sok odafigyelést igényelnek. A pára általában láthatatlan és gázként viselkedik. A levegő vagy más gáz páratartalom-hordozó képessége a hőmérséklet növekedésével nő. Az 5.22. ábra a telítési gőznyomás fogalmát szemlélteti [5.12] [5.13].