Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


Energiaszükséglet

A világon számos rendszer létezik a lótakarmányok energiaértékelésére és a lovak energiaszükségletének megadására. Ezek azonban jellemzően két rendszer adaptációi, módosításai: az egyik az emészthető energiára (DE) alapozott amerikai (National Research Council; NRC, 2007b), a másik a nettó energiára (NE) alapozott francia (L’Institut National de la Recherche Agronomique, INRA) ló-takarmányegység (Unite Fouragire Cheval, UFC). 1 UFC = 1 kg takarmány árpa (szárazanyag-tartalom 87%) életfenntartó NE-tartalma = 9,42 MJ/kg (Cuddeford, 2004). Az emészthető energiára alapozott rendszer hátránya, hogy túlbecsüli a magas rosttartalmú takarmányok potenciális mechanikaienergia-szolgáltató képességét a magas oldható szénhidráttartalmú takarmányokhoz képest (Harris, 2001). Aminek az az oka, hogy a rostból képződő illózsírsavak energiaszolgáltató hatékonysága elmarad a glükózétól. Az INRA által kidolgozott rendszer két elven nyugszik. 1) A legtöbb sportló esetében az életfenntartás energiaszükséglete képviseli a nagyobb részarányt, hiszen ez 70–80%-a a napi energiaszükségletnek (Martin-Rosset et al., 1994). 2) A táplálóanyagok NE-értéke a felhasználástól (életfenntartás vagy munkavégzés) függetlenül ezek aerob ATP-termelő kapacitásán alapszik (Vermorel és Martin-Rosset, 1997). A versenylovak napi energiaellátása gyakran eléri az életfenntartó szükséglet kétszeresét, ezért esetükben az első feltételezés bizonyosan nem helytálló (Cuddeford, 2004). Az INRA rendszerében a metabolizálható energia transzformációs hatásfokát (k) azonosnak veszik az életfenntartás és a munkavégzés esetében (km = kw ≈ 0,6–0,8) (Martin-Rosset és Vermorel, 2004). Ezzel szemben az energiaátalakulási modellben életfenntartás esetén km ≈ 0,7–0,8, míg munkavégzés esetén kw ≈ 0,2–0,25 (Kronefeld, 1996). Egyértelmű, hogy a munkavégzés megnövekedett hőtermeléssel jár, ezért valószínűtlen, hogy a transzformációs hatásfok az életfenntartáséhoz lenne hasonló (Cuddeford, 2004). További problémát jelent az INRA nettó energiarendszerének bonyolultsága, korlátozott ellenőrzése – ugyanis csak közel életfenntartó energiaszükségletű lovakon tesztelték (Martin-Rosset et al., 1997) –, és hogy a legtöbb országban nem az árpa a lovak fő abraktakarmánya (NRC, 2007b). A két rendszer alapján ugyanannak a lónak összeállított napi takarmányadag esetében nem mutatkozott jelentős különbség az összetételben (Frape, 1998). Mindezek alapján a jelenlegi INRA-rendszer (Martin-Rosset, 2015) nem szolgál előnnyel a legutóbb publikált, emészthető energiára alapozott NRC-ajánláshoz képest (NRC, 2007b). Ezért ebben a fejezetben ez utóbbi ajánlás ismertetésére kerül sor.

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave