Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


A nitrogénürítés csökkentésének lehetőségei

Az állati termékek (tej, hús, tojás) egységnyi szárazanyagra vetítve jelentős mennyiségű és nagy biológiai értékű fehérjét tartalmaznak. A fehérjeszintézishez megfelelő aminosav-ellátást kell biztosítani, de az emésztés és az anyagcsere-folyamatok során a N-tartalmú anyagok nagy része kiürül a szervezetből. A természetes ökológiai rendszerekben a trágya szerves kötésben lévő, N-tartalmú anyagai megfelelő táplálóanyag-utánpótlást jelenthetnének a talajnak, azonban a műtrágyák térhódításával a híg és a szerves trágya kezelése és felhasználása inkább gondot okoz, mint erőforrást jelent a gazdaságokban. A nem megfelelő trágyakezelés, illetve a túlzott műtrágyázás következtében a talajba mosódó N-tartalmú anyagok a vízkészletekbe, főként a felszíni vizekbe jutnak, ahol jelentősen rontják a vízminőséget, és felborítják az ökoszisztémát. A talajban élő mikroorganizmusok nitrifikációs és denitrifikációs tevékenysége során a terhelt területekről jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid (N2O) kerül a levegőbe, aminek üvegházhatása többszöröse a szén-dioxidénak és a metánénak (Rotz, 2004). A bélsár és a vizelet ammonifikálódó (ammóniává alakuló) N-je a légkörbe jutó ammónia közel 50%-át adja. Az ammónia már kis koncentrációban (5–7 ppm) is irritatív. A rossz szellőzésű istállókban mind a dolgozókra, mind az állatokra nézve komoly egészségkárosodást okoz (orrnyálkahártya-degeneráció, légzési panaszok). Vízben – például esővízben – oldódva maró hatású folyadékot (ammónium-hidroxidot) képez, ami erősen korrodáló. A levegő ammóniaszennyezése is hozzájárul az ökoszisztéma túlzott fertilizációjához, a vizek eutrofizációjához és az acidifikációhoz (NRC, 2003).

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave