Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


Az ammóniaemisszió csökkentése

A trágyából emittáló ammónia, amely az állattartó telepek környékén komoly szagterhelést jelent, főként a vizelet N-tartalmából származik. A trágyában lévő nem szerves N-vegyületek – emlősöknél legnagyobbrészt a karbamid, baromfinál a húgysav – mikrobás bomlásakor ammónia szabadul fel. Az ammóniaterhelés csökkentésének kézenfekvő módja, hogy csökkentsük a vizelettel távozó N mennyiségét. Az idevonatkozó, döntően sertéssel végzett vizsgálatok arról számolnak be, hogy a takarmány fermentálható szénhidráttartalmának növelése esetén – például szárított cukorrépaszelet vagy nyers burgonyakeményítő használatakor – a vizelettel ürült N jelentősen csökken. Ez annak köszönhető, hogy a fermentálható szénhidrát hatására intenzív bakteriális fermentáció alakul ki a hátsó béltraktusban. A vastagbélben felszabaduló N-tartalmú anyagokat a mikrobiota saját fehérjéinek szintézisére használja, így jelentősen csökken a vastagbélből történő N-abszorpció. Ugyanakkor a takarmány fermentálható szénhidráttartalmának növelése – főként, ha az növeli a béltartalom viszkozitását (pl. cukorrépaszelet) – nagy eséllyel csökkenti a fehérjék ileális emészthetőségét, és növeli az endogén N-veszteséget. Az ammonifikáció mértéke nagyban függ a trágya pH-jától is. Fermentálható szénhidrát etetése esetén a nagyobb mennyiségben képződő illózsírsavak csökkentik a bélsár pH-ját, ami kedvezőtlen körülményeket teremt a bakteriális ureáz enzim tevékenységéhez.

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave