Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


PET-kamera (pozitronemissziós tomográf)

1911-ben a fiatal Hevesy György a manchesteri Fizikai Intézetbe kerülve két éven keresztül dolgozott egy kémiai-elválasztási problémán. Nem sokkal megérkezése után találkozott Ernest Rutherforddal, az intézet Nobel-díjas igazgatójával, aki a következő szavakat intézte hozzá egy földszinti laboratóriumban: „Fiam, ha maga valóban olyan tehetséges, mint amilyennek látszik, próbálja meg előállítani ebből az ólomtömegből a rádium-D izotópot” (Hevesy, 1949). A rádium-D anyagot akkoriban fedezték fel radioaktivitása alapján, és még nem tudták, hogy az ólom egyik izotópja. A laboratóriumban nagy mennyiségben volt rádium-D (210Pb) izotópot tartalmazó uránérc, amely azonban elnyelte a benne lévő rádium-D sugárzását, így ebben a formában nem használhatták a tervezett kísérletekhez. Bár az eltelt két év a kitűzött feladat szempontjából teljes kudarccal végződött, Hevesy felismerte, hogy ha a rádium-D kémiai szempontból nem különböztethető meg az ólomtól, akkor alkalmas lehet „ólomindikátornak”. A következő években Hevesy a szervetlen kémia számos kérdése kapcsán alkalmazta ezt a jelölési eljárást és az általa „izotópindikátornak” nevezett módszert, később más izotópokat is felhasználva. Az 1930-as években, a mesterséges radioaktivitás felfedezése után alapvető munkái jelentek meg a 30P izotóp használatáról a biokémia és az élettan területén, amit egyszerű és igen érzékeny módszerének gyors elterjedése követett. 1943-ban kapott Nobel-díjat a radioaktív nyomjelzéstechnika kifejlesztéséért. Az ő munkája nélkül ma nem létezne nukleáris medicina sem, amely speciális radioaktív izotópokat használ diagnosztikai – más néven izotópdiagnosztikai – és terápiás célból. A nukleáris medicina szakma az egész világon teljes joggal Hevesy Györgyöt tartja a terület úttörőjének. (Az Egyesült Államokban a szakterület legmagasabb kitüntetése a „Hevesy Award”).

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave