search

15.11. ábra. A háromszintű antioxidáns rendszer (Horváth és Babinszky, 2019)

CAT = kataláz; Cu SOD = réz-szuperoxid-dizmutáz; GPx = glutation-peroxidáz; GSH = glutation; GSSG = glutation-diszulfát/redukált glutation; H2O = víz; H2O2 = hidrogén-peroxid; HSF (heat shock factors) = hősokkfaktor; HSP70 (heat shock protein 70) = hősokkfehérje 70; Mn SOD = mangán-szuperoxid-dizmutáz; NADH = nikotinamid-adenin-dinukleotid; NADP+ = oxidált nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát; NADPH = nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát; O2– = szuperoxid-aniongyök; OH = hidroxilgyök; PUFA (polyunsaturated fatty acids) = többszörösen telítetlen zsírsav; ROO– = peroxilgyök

Tartalomjegyzék

• INNOVATÍV TAKARMÁNYOZÁS
• Impresszum
• Támogatók
• Köszönetnyilvánítás
• Előszó
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A takarmányok kémiai összetétele
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. Szárazanyag-tartalom
  • chevron_right2.3. N-tartalmú anyagok
    • 2.3.1. Valódi fehérjék
    • 2.3.2. Amidok
  • chevron_right2.4. N-mentes szerves anyagok
    • 2.4.1. Zsírok, lipidek
    • 2.4.2. Szénhidrátok
  • chevron_right2.5. A takarmányok egyéb szerves anyagai
    • chevron_right2.5.1. Vitaminok és kölcsönhatásaik
      • 2.5.1.1. A vitaminok általános jellemzői
      • 2.5.1.2. Vitaminszükséglet
      • 2.5.1.3. Zsírban oldódó vitaminok
      • 2.5.1.4. Vízben oldódó vitaminok
      • 2.5.1.5. Vitaminszerű anyagok
      • 2.5.1.6. Vitamin-interakciók
    • 2.5.2. A takarmányok fontosabb antinutritív anyagai
  • chevron_right2.6. Ásványi anyagok és kölcsönhatásaik
    • chevron_right2.6.1. Ásványi anyagok
      • 2.6.1.1. Makroelemek
      • 2.6.1.2. A makroelemek szerepe a sav-bázis egyensúly fenntartásában
      • 2.6.1.3. Nyomelemek
      • 2.6.1.4. Ultranyomelemek
    • 2.6.2. Az ásványi anyagok fontosabb kölcsönhatásai
  • 2.7. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right3. A takarmányok laboratóriumi vizsgálata során alkalmazott fontosabb analitikai módszerek és ezek értékelése
  • 3.1. Bevezetés
  • 3.2. Mintavétel
  • chevron_right3.3. Klasszikus takarmányanalitika
    • 3.3.1. Általános minta-előkészítés
    • 3.3.2. Mikroszkópos vizsgálatok
    • 3.3.3. Makro-táplálóanyagok meghatározása, hagyományos és gyorsvizsgálati módszerek
    • 3.3.4. Szervetlen komponensek vizsgálata
  • chevron_right3.4. Modern takarmányanalitika – szofisztikált vizsgálati lehetőségek
    • 3.4.1. Elválasztástechnika, kromatográfiás alapfogalmak
    • 3.4.2. Nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (High Performance Liquid Chromatography, HPLC)
    • 3.4.3. Gázkromatográfia (Gas Chromatography, GC)
    • 3.4.4. Tömegspektrometria (Mass Spectrometry, MS), HPLC-MS és GC-MS kapcsolt technikák
  • chevron_right3.5. Takarmányok adalékanyag-tartalmának vizsgálata
    • 3.5.1. Vitaminok
    • 3.5.2. Antioxidánsok
    • 3.5.3. Aminosavak
    • 3.5.4. Zsírsavösszetétel, zsírsavak
    • 3.5.5. Enzimek
    • chevron_right3.5.6. Kokcidiosztatikumok
      • 3.5.6.1. Kokcidiosztatikumok terápiás szintű vizsgálata
      • 3.5.6.2. Kokcidiosztatikumok keresztszennyezés szintű vizsgálata
  • 3.6. Állatgyógyászati készítmények vizsgálata
  • chevron_right3.7. Takarmánybiztonsági vizsgálatok – antinutritív és nemkívánatos anyagok analitikája
    • 3.7.1. Antinutritív anyagok
    • 3.7.2. Nemkívánatos anyagok: dioxinok és poliklórozott bifenilek (PCB-k)
    • chevron_right3.7.3. Nemkívánatos anyagok: növényvédőszer-maradékok
      • 3.7.3.1. Röviden a peszticidek GC-s vizsgálatáról
      • 3.7.3.2. Röviden a peszticidek HPLC-s vizsgálatáról
    • 3.7.4. Mikotoxinok – egyedi és multitoxin meghatározási módszerek
    • 3.7.5. Nemkívánatos anyagok: melamin
  • 3.8. Biokémiai módszerek alkalmazása (polimeráz-láncreakció, PCR-technika)
  • 3.9. Mikrobiológiai vizsgálatok
  • 3.10. A laboratóriumi mérési eredmények értékelése
  • 3.11. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right4. A takarmányok táplálóértékének és a táplálóanyagok értékesülésének meghatározása
  • 4.1. Bevezetés
  • chevron_right4.2. A gazdasági haszonállatok takarmányainak energiaértékelése
    • 4.2.1. Az állatok energiametabolizmusának biokémiai alapjai
    • chevron_right4.2.2. A takarmányok energiaértékének meghatározása
      • 4.2.2.1. A takarmányok emészthető és metabolizálható energiatartalmának meghatározása állatkísérlettel
      • 4.2.2.2. A takarmányok nettó energiatartalmának meghatározása állatkísérlettel
      • 4.1.2.2.1. A nettó energia meghatározása respirációs vizsgálatokkal
    • chevron_right4.2.3. A nem kérődző állatok takarmányainak energiaértékelése
      • 4.2.3.1. Emészthető energia (Digestible Energy, DE)
      • 4.2.3.2. Metabolizálható energia (Metabolizable Energy, ME)
      • 4.2.3.3. Nettó energia (Net Energy, NE)
    • chevron_right4.2.4. A kérődzők takarmányainak energiaértékelése
      • 4.2.4.1. A tejtermelési nettó energiarendszer elméleti alapjai
      • 4.2.4.2. Növendék kérődzők takarmányainak energiaértékelése
  • chevron_right4.3. A gazdasági haszonállatok takarmányainak fehérjeértékelése
    • chevron_right4.3.1. Biológiai módszerek
      • 4.3.1.1. A biológiai érték meghatározása N-mérleg alapján
      • 4.3.1.2. A biológiai érték meghatározása súlygyarapodás alapján
      • 4.3.1.3. A biológiai érték meghatározása egyéb módszerekkel
    • chevron_right4.3.2. A fehérjeérték meghatározása az emészthetőség alapján
      • 4.3.2.1. Vizsgálatok sertéssel
      • 4.3.2.2. Vizsgálatok baromfival
      • 4.3.2.3. Vizsgálatok lovakkal
      • 4.3.2.4. Vizsgálatok kérődzőkkel
      • 4.3.2.5. Kérődzők takarmányainak fehérjeértékelése
    • chevron_right4.3.3. A takarmányok hasznosítható aminosav-tartalmának meghatározása
      • 4.3.3.1. In vivo vizsgálatok
      • 4.3.3.2. In vitro vizsgálatok
      • 4.4. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right5. A takarmány- és táplálóanyag-felvétel és -metabolizmus (lebontás) központi idegrendszeri és neurohormonális szabályozása
  • 5.1. Bevezetés
  • 5.2. Néhány fontosabb fogalom magyarázata
  • 5.3. Központi egység: a hipotalamusz
  • chevron_right5.4. A hipotalamuszba érkező szignálok a szervezet tápanyag-ellátottságáról és az anyagcsere állapotáról
    • 5.4.1. Táplálóanyagok és a táplálóanyagok közvetlen érzékelése a hipotalamuszban
    • chevron_right5.4.2. A perifériáról érkező, anyagcserével kapcsolatos hormonális szignálok
      • 5.4.2.1. Zsírszövet-eredetű hormonális szignálok
      • 5.4.2.2. Hasnyálmirigy-eredetű hormonális szignálok
      • 5.4.2.3. A gyomor-bél traktus hormonális szignáljai
    • 5.4.3. A perifériáról érkező idegi szignálok
    • 5.4.4. Hormon stimulálta neurális inputok
  • 5.5. A tápanyagfelvétel szabályozása a hipotalamuszban
  • chevron_right5.6. A végrehajtók
    • chevron_right5.6.1. A humorális végrehajtók
      • 5.6.1.1. A hipotalamo–hipofízis–máj tengely, a növekedési hormon és a metabolikus szabályozás
      • 5.6.1.2. A hipotalamo–hipofízis–pajzsmirigy (HPT) tengely, a termoreguláció
      • 5.6.1.3. A hipotalamo–hipofízis–mellékvesekéreg (HPA) tengely, a stressz hatása a táplálékfelvételre és az energiametabolizmusra
      • 5.6.1.4. A hipotalamo–hipofízis–gonád (HPG) tengely, a szaporodás és az anyagcsere összefüggései
  • 5.7. A táplálékfelvétel hedonikus aspektusa
  • 5.8. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right6. A takarmányozás hatása a bél morfológiai állapotára és a mikrobiota összetételére, valamint az állatok teljesítményére
  • 6.1. Bevezetés
  • chevron_right6.2. A különböző bélszakaszok morfológiája
    • 6.2.1. Vékonybél
  • chevron_right6.2.2. Vastagbél
    • 6.2.3. A kérődzők emésztésének sajátosságai
    • 6.2.4. A baromfi emésztésének sajátosságai
  • chevron_right6.3. A bélflóra vagy mikrobiota
    • 6.3.1. Általános ismertetés
    • 6.3.2. A bélflóra kialakulása
    • chevron_right6.3.3. A bélflóra funkciói
      • 6.3.3.1. Az összetett szénhidrátok lebontása és felszívódása
      • 6.3.3.2. Trophikus (sejtosztódást serkentő) hatás
      • 6.3.3.3. A kórokozó mikroorganizmusok szaporodásának gátlása
      • 6.3.3.4. Immunrendszert aktiváló hatás
      • 6.3.3.5. Metabolikus tevékenység
    • chevron_right6.3.4. A bél morfológiájának és a mikrobiota összetételének változását kiváltó leggyakoribb tényezők állatokban
      • 6.3.4.1. Bélgyulladás
      • 6.3.4.2. Antibiotikum-kezelés
      • 6.3.4.3. Hirtelen takarmányváltoztatás
      • 6.2.4.4. Pharmabiotikumok
  • 6.4. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right7. A molekuláris takarmányozás
  • 7.1. Bevezetés
  • 7.2. A molekuláris táplálás (takarmányozás) fogalma
  • chevron_right7.3. A táplálóanyagok köztes anyagcserében betöltött szerepe
    • 7.3.1. A táplálóanyagok felvétele a sejtekbe
    • 7.3.2. Az aminosavak sejten belüli anyagcseréje
    • 7.3.3. Szénhidrátok sejten belüli anyagcseréje
    • 7.3.4. Zsírsavak és zsírsavészterek sejten belüli anyagcseréje
  • 7.4. A molekuláris szintű folyamatok ismeretének jelentősége a táplálásban, a takarmányozásban
  • 7.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right8. A gazdasági haszonállatok táplálóanyag-szükséglete
  • 8.1. Bevezetés
  • chevron_right8.2. Létfenntartó táplálóanyag-szükséglet
    • chevron_right8.2.1. A létfenntartás energiaigénye
      • 8.2.1.1. A létfenntartó energia szükségletének fogalma, meghatározása
      • 8.2.1.2. A létfenntartó energiaszükségletet befolyásoló tényezők
      • 8.2.1.3. A létfenntartó energiaszükséglet ismeretének alkalmazása az energetikai számításokban
    • 8.2.2. A létfenntartás fehérjeigénye
    • 8.2.3. A létfenntartás ásványianyag- és vitaminigénye
  • chevron_right8.3. A növekedés táplálóanyag-szükséglete
    • chevron_right8.3.1. A fehérjeforgalom jellegzetességei
      • 8.3.1.1. A kor és a genotípus hatása a fehérjemetabolizmusra
      • 8.3.1.2. Az energia- és fehérjefelvétel hatása a fehérjemetabolizmusra
    • 8.3.2. A zsírbeépülés jellegzetességei
    • chevron_right8.3.3. A növekedés táplálóanyag-szükséglete
      • 8.3.3.1. A gyarapodás energetikai hatékonysága
      • 8.3.3.2. A növekedés aminosav- és energiaszükséglete
      • 8.3.3.3. A növekedés vitamin- és ásványianyag-szükséglete
    • 8.3.4. A testösszetétel és a takarmányhasznosítás változása a növekedés során
  • chevron_right8.4. A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete
    • chevron_right8.4.1. A tej táplálóanyagainak képződése
      • 8.4.1.1. Tejzsír
      • 8.4.1.2. Tejcukor
      • 8.4.1.3. Tejfehérje
    • 8.4.2. A tejtermelés energiaszükséglete
    • 8.4.3. A tejtermelés fehérjeszükséglete
    • 8.4.4. A tejtermelés ásványianyag-szükséglete
    • 8.4.5. A tejtermelés vitaminszükséglete
    • 8.4.6. A testtartalékok szerepe a tejtermelés táplálóanyag-szükségletének fedezésében
  • chevron_right8.5. Az áru- és tenyésztojás-termelés táplálóanyag-szükséglete és a tojáshéj minősége
    • chevron_right8.5.1. Az áru- és tenyésztojás-termelés táplálóanyag-szükséglete
      • 8.5.1.1. A jércenevelés néhány aspektusa
      • 8.5.1.2. A tyúkok energiaellátása
      • 8.5.1.3. Fehérje- és aminosav-szükséglet
      • 8.5.1.4. Rostszükséglet
    • 8.5.2. A tojáshéj minőségének takarmányozási vonatkozásai
    • 8.5.3. Tenyésztojások
  • chevron_right8.6. A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete
    • 8.6.1. A gyapjúképződés
    • 8.6.2. A gyapjútermelés energiaszükséglete
    • 8.6.3. A gyapjútermelés fehérje- és aminosav-szükséglete
    • 8.6.4. A gyapjútermelés ásványianyag-szükséglete
    • 8.6.5. A gyapjútermelés vitaminszükséglete
  • chevron_right8.7. A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete
    • 8.7.1. Az izommunka élettani alapjai
    • 8.7.2. Energiaszükséglet
    • 8.7.3. Fehérjeszükséglet
    • 8.7.4. Ásványianyag-szükséglet
    • 8.7.5. A takarmány energiaforrásának hatása a lovak teljesítményére
  • chevron_right8.8. A szaporodási folyamatok táplálóanyag-szükséglete
    • chevron_right8.8.1. Az ivari működés neuroendokrin szabályozásának rövid áttekintése
      • 8.8.1.2. Hímivarú állatok
    • 8.8.2. Táplálóanyag-ellátás a reprodukciós fázis különböző szakaszaiban
    • 8.8.3. Ivar- és tenyészérettség
    • chevron_right8.8.4. A takarmányozás hatása a nőivarú állatok szaporodási folyamataira
      • 8.8.4.1. Az ovuláció és a táplálóanyag-ellátás
      • 8.8.4.2. A vemhesség alatti táplálóanyag-ellátás elméleti alapjai
      • 8.8.4.3. A szarvasmarha, a juh és a sertés vehemépítésének táplálóanyag-szükséglete
    • 8.8.5. A takarmányozás hatása a hímivarú állatok szaporodási folyamataira
  • 8.9. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right9. A gazdasági haszonállatok ivóvízigénye
  • 9.1. Bevezetés
  • 9.2. A víz élettani szerepe
  • chevron_right9.3. A szervezet vízháztartása
    • 9.3.1. Vízforgalom
    • 9.3.2. A vízforgalom szabályozása
    • chevron_right9.3.3. Az állatok vízfelvételét befolyásoló tényezők
      • 9.3.3.1. A vízfelvételt befolyásoló környezeti tényezők
      • 9.3.3.2. A vízfelvételt befolyásoló takarmányozási tényezők
  • chevron_right9.4. A gazdasági haszonállatok ivóvízigénye
    • 9.4.1. Az ivóvízzel szemben támasztott minőségi követelmények
    • 9.4.2. Az állatitermék-előállítás ivóvízszükséglete
  • 9.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right10. In ovo és in utero táplálóanyag-ellátás
  • 10.1. Bevezetés
  • chevron_right10.2. In ovo takarmányozás
    • 10.2.1. A madárembrió fejlődése és táplálóanyag-felhasználása
    • 10.2.2. In ovo táplálóanyag-ellátás
  • 10.3. In utero takarmányozás
  • 10.4. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right11. A táplálóanyagok hatása a haszonállatok immunrendszerére és egészségi állapotára
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. A takarmányozásimmunológia fejlődése
  • chevron_right11.3. Az immunrendszer áttekintése
    • 11.3.1. Az immunrendszer evolúciója és jellegzetességei
    • 11.3.2. Az immunrendszer felépítése
    • 11.3.3. Az immunfelismerő receptorok szerkezete és funkciója
    • 11.3.4. Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között
    • 11.3.5. Az immunrendszert felépítő sejtes elemek
    • 11.3.6. A perifériás immunrendszer: a bőr és a nyálkahártyák immunológiája
  • chevron_right11.4. A táplálóanyag-ellátás hatása az immunrendszer működésére
    • chevron_right11.4.1. Fehérje- és aminosav-ellátás
      • 11.4.1.1. Kéntartalmú aminosavak
      • 11.4.1.2. Treonin
      • 11.4.1.3. Arginin
      • 11.4.1.4. Glutamin, glutaminsav
    • chevron_right11.4.2. Energiaellátás
      • 11.4.2.1. Szénhidrátok
      • 11.4.2.2. Zsír, zsírsavak
    • 11.4.3. Vitamin- és ásványianyag-ellátás
  • 11.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right12. Takarmánytoxikológia
  • 12.1. Bevezetés
  • 12.2. A takarmányok toxikus anyagokkal való szennyeződésének lehetőségei
  • 12.3. A takarmánytoxikológia fontosabb szakkifejezései
  • 12.4. Toxikus anyagok metabolizmusa az állati szervezetben
  • 12.5. A toxicitást befolyásoló tényezők
  • 12.6. Aminosavak és biogén aminok által előidézett mérgezések
  • 12.7. Avasodott zsírok által okozott mérgezések
  • 12.8. Vitamintoxikózisok
  • 12.9. Ásványianyag-toxikózisok
  • 12.10. Nitrát- és nitritmérgezés
  • 12.11. A takarmánynövények toxikus anyagai
  • 12.12. Növényvédő szerek által okozott mérgezések
  • 12.13. Rodenticidek által előidézett mérgezések
  • 12.14. Kokcidiosztatikumok által előidézett mérgezések
  • 12.15. Poliklórozott aromás vegyületek (PCDH) által előidézett mérgezések
  • 12.16. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) által előidézett mérgezések
  • 12.17. A takarmányok által előidézett toxikus hatások megelőzésének lehetőségei
  • 12.18. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right13. A takarmányozás és a molekuláris genetika kapcsolata (nutri- és epigenomika)
  • 13.1. Bevezetés
  • 13.2. Nutrigenomika, epigenomika
  • 13.3. A táplálóanyagok hatása a gének működésére
  • chevron_right13.4. A nutrigenomika eredményeinek gyakorlati alkalmazása
    • 13.4.1. Az epigenomika alapkísérletei
    • 13.4.2. Transzgenerációs (több nemzedéken átívelő) epigenetikai esetek
    • 13.4.3. A plurigenomika gyakorlati állattenyésztési, orvosi lehetőségei
  • 13.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right14. A takarmányozás hatása az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok minőségére
  • 14.1. Bevezetés
  • chevron_right14.2. A takarmányozás hatása a tehéntej minőségére
    • 14.2.1. A takarmányozás hatása a tej fehérjetartalmára
    • 14.2.2. A takarmányozás hatása a tej zsírtartalmára és zsírsavösszetételére
    • 14.2.3. A takarmányozás hatása a tej vitamintartalmára
    • 14.2.4. A takarmányozás hatása a tej ásványianyag-tartalmára
    • 14.2.5. A nyerstej összetételének hatása a tejtermékek minőségére
    • 14.2.6. Ízhiba a tejben
  • chevron_right14.3. A takarmányozás hatása a tojás minőségére
    • 14.3.1. A takarmányozás hatása a tojás súlyára, méretére
    • 14.3.2. A takarmányozás hatása a tojás táplálóanyag-tartalmára
    • 14.3.3. A takarmányozás hatása a tojás étkezési minőségére
    • 14.3.4. A takarmányozás hatása a tojáshéj minőségére
  • chevron_right14.4. A takarmányozás hatása a hús minőségére
    • 14.4.1. Az izom–hús konverzió
    • chevron_right14.4.2. A takarmányozás hatása a hús kémiai összetételére
      • 14.4.2.1. Aminosav- és energiaellátás
      • 14.4.2.2. A takarmány zsírsavösszetételének hatása a hús zsírsavösszetételére
      • 14.4.2.3. A takarmány-összetevők hatása a hús ízére
    • chevron_right14.4.3. A takarmánykiegészítők hatása a húsminőségre
      • 14.4.3.1. Hozamfokozók hatása a húsminőségre
      • 14.4.3.2. A vitamin- és ásványianyag-kiegészítés hatása a húsminőségre
    • 14.4.4. További takarmányozási stratégiák a húsminőség javítása érdekében
  • 14.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right15. Az éghajlatváltozás, a növények fotoszintézise és a haszonállatok takarmányozása közötti kapcsolat
  • 15.1. Bevezetés
  • chevron_right15.2. Az éghajlatváltozás
    • 15.2.1. Globális és lokális éghajlatváltozás
    • 15.2.2. A várható globális és hazai éghajlatváltozás
  • chevron_right15.3. Az éghajlatváltozás fotoszintézist érintő hatásai
    • 15.3.1. A fotoszintetikus apparátus felépítése
    • chevron_right15.3.2. A fotoszintézis fényszakasza
      • 15.3.2.1. Fotoszintetikus pigmentek és a fényabszorpció
      • 15.3.2.2. A kloroplasztisz tilakoidmembránjainak fehérjekomplexei és a fotokémiai folyamatok
    • chevron_right15.3.3. A szén-dioxid fixációja
      • 15.3.3.1. A C3 fotoszintézis út (Calvin–Benson-ciklus)
      • 15.3.3.2. A Rubisco enzim szerepe a fénylégzésben
      • 15.3.3.3. A CO2-megkötés C4-es útja
      • 15.3.3.4. A CAM-típusú CO2-megkötés
    • 15.3.4. A környezeti tényezők hatása a fotoszintézisre
  • chevron_right15.4. A környezeti hőmérséklet hatása a gazdasági haszonállatok prooxidáns és antioxidáns mérlegére
    • 15.4.1. Szabad gyökök
    • 15.4.2. Antioxidánsok
    • 15.4.3. Háromszintű antioxidáns rendszer
    • 15.4.4. A hőstressz hatása az antioxidáns rendszerre
  • chevron_right15.5. Az éghajlatváltozás hatása a gazdasági haszonállatok teljesítményére
    • 15.5.1. A környezeti hőmérséklet hatása a gazdasági haszonállatok energiaforgalmára
    • chevron_right15.5.2. A hőstressz hatása a gazdasági haszonállatok termelésére és a termékminőségre
      • 15.5.2.1. Baromfihús- és tojástermelés
      • 15.5.2.2. Sertéshús-előállítás és húsminőség
      • 15.5.2.3. A szarvasmarha tejtermelése, tejminőség és hústermelés
    • chevron_right15.5.3. Takarmányozási stratégiák az éghajlatváltozás tükrében
      • 15.5.3.1. Takarmányozási stratégiák hidegstressz esetén
      • 15.5.3.2. Takarmányozási stratégiák hőstressz esetén
  • 15.6. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right16. A takarmányozás és a környezetterhelés közötti kapcsolat
  • 16.1. Bevezetés
  • chevron_right16.2. Az állatitermék-előállítás N- és P-terhelése
    • chevron_right16.2.1. A nitrogénürítés csökkentésének lehetőségei
      • 16.2.1.1. A bélsárral ürített N csökkentése
      • 16.2.1.2. A vizelettel ürített N csökkentése
      • 16.2.1.3. Az ammóniaemisszió csökkentése
    • chevron_right16.2.2. A foszforürítés csökkentésének lehetőségei
      • 16.2.2.1. A baromfi és a sertés által ürített P csökkentésének lehetőségei
      • 16.2.2.2. A kérődzők által ürített P csökkentésének lehetőségei
      • 16.2.2.3. A foszforkibocsátás csökkentésének lehetőségei nem takarmányozási módszerekkel
  • 16.3. Az állatitermék-előállítás nyomelemterhelése
  • chevron_right16.4. Az állatitermék-előállítás metánterhelése
    • 16.4.1. A metán képződése az előgyomrokban
    • 16.4.2. A metánemisszió csökkentésének lehetőségei
  • 16.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right17. A hazai takarmányozásban használatos fontosabb takarmánykomponensek
  • 17.1. Bevezetés
  • chevron_right17.2. Zöldtakarmányok
    • chevron_right17.2.1. A legelő
      • 17.2.1.1. A legelőfű táplálóanyag-tartalma
      • 17.2.1.2. A legelőfű takarmányozási értékét befolyásoló tényezők
    • chevron_right17.2.2. Termesztett zöldtakarmányok
      • 17.2.2.1. Fűféle zöldtakarmányok
      • 17.2.2.2. Pillangós zöldtakarmányok
      • 17.2.2.3. Leveles zöldtakarmányok
      • 17.2.2.4. Zöldtakarmány-keverékek
  • chevron_right17.3. Tartósított zöldtakarmányok
    • 17.3.1. Szénák
    • 17.3.2. Silózott takarmányok
  • 17.4. Gyökér- és gumós takarmányok
  • chevron_right17.5. Magvak
    • 17.5.1. Gabonamagvak
    • 17.5.2. Hüvelyes magvak
    • 17.5.3. Olajos magvak
  • 17.6. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right18. Mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban
  • 18.1. Bevezetés
  • 18.2. A penészgombákról általában
  • 18.3. A mikotoxinokról általában
  • chevron_right18.4. A klímaváltozás lehetséges hatása a mikotoxin-szennyezettségre
    • 18.4.1. Az Aspergillus és Penicillium penészgombák és toxinjaik
    • 18.4.2. A Fusarium penészgombák és toxinjaik
    • 18.4.3. Prediktív modellek jelentősége az élelmiszer-biztonsági kockázatok előrejelzésében
  • chevron_right18.5. A főbb mikotoxinok, hatásmechanizmusuk, állat- és humán egészségügyi hatásaik
    • chevron_right18.5.1. Trichotecénvázas toxinok
      • 18.5.1.1. Kémiájuk, kinetikájuk
      • 18.5.1.2. Hatásmechanizmus, toxicitás
      • 18.5.1.3. Állategészségügyi hatások
      • 18.5.1.4. Humán egészségügyi hatások
    • chevron_right18.5.2. Zearalenon
      • 18.5.2.1. Kémiája, kinetikája
      • 18.5.2.2. Hatásmechanizmus, toxicitás
      • 18.5.2.3. Állategészségügyi hatások
      • 18.5.2.4. Humán egészségügyi hatások
    • chevron_right18.5.3. Fumonizinek
      • 18.5.3.1. Kémiájuk, kinetikájuk
      • 18.5.3.2. Hatásmechanizmus, toxicitás
      • 18.5.3.3. Állategészségügyi hatások
      • 18.5.3.4. Humán egészségügyi hatások
    • chevron_right18.5.4. Aflatoxinok
      • 18.5.4.1. Az aflatoxinok kémiája, kinetikája
      • 18.5.4.2. Hatásmechanizmus, toxicitás
      • 18.5.4.3. Állategészségügyi hatások
      • 18.5.4.4. Humán egészségügyi hatások
    • chevron_right18.5.5. Ochratoxin A
      • 18.5.5.1. Kémiája, kinetikája
      • 18.5.5.2. Hatásmechanizmus, toxicitás
      • 18.5.5.3. Állategészségügyi hatások
      • 18.5.5.4. Humán egészségügyi hatások
    • chevron_right18.5.6. Egyéb (ún. „emerging” Fusarium) mikotoxinok
      • 18.5.6.1. Fuzaproliferin
      • 18.5.6.2. Beauvericin és enniatinok
      • 18.5.6.3. Moniliformin
    • chevron_right18.5.7. Kötött (vagy rejtett, ún. masked) mikotoxinok
      • 18.5.7.1. Definíciójuk, keletkezésük és előfordulásuk
      • 18.5.7.2. Toxicitásuk
      • 18.5.7.3. Analitikájuk
      • 18.5.7.4. A kötött mikotoxinok újabb definíciója
    • 18.5.8. Multi-mikotoxikózisok (mikotoxinok együttes előfordulása, kölcsönhatásaik)
  • chevron_right18.6. A főbb mikotoxinok élelmiszer-biztonsági megítélése
    • 18.6.1. Növényi eredetű élelmiszer-alapanyagok mikotoxin-szennyezettsége
    • 18.6.2. Állati eredetű élelmiszer-alapanyagok mikotoxin-szennyezettsége
  • 18.7. Kockázatbecslés
  • 18.8. A mikotoxinok megengedett határértékeinek jogi szabályozása
  • 18.9. A mikotoxinok káros hatásának megelőzési lehetőségei a takarmány- és élelmiszerláncban
  • 18.10. Kitekintés a jövőbe
  • 18.11. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right19. Különböző mezőgazdasági, ipari és egyéb melléktermékek felhasználása a takarmányozásban
  • 19.1. Bevezetés
  • chevron_right19.2. Malomipari melléktermékek
    • chevron_right19.2.1. Korpák
      • 19.2.1.2. Nyersrost-koncentrátumok
      • 19.2.1.3. Egyéb malomipari melléktermékek
  • chevron_right19.3. Olajipari melléktermékek
    • 19.3.1. Extrahált szójadara
    • 19.3.2. Extrahált napraforgódara
    • 19.3.3. Extrahált repcedara
    • 19.3.4. Extrahált lenmagdara
    • 19.3.5. Egyéb extrahált darák
  • chevron_right19.4. Az etanolgyártás melléktermékei
    • 19.4.1. CGF (corn gluten feed)
    • 19.4.2. DDGS (dried distillers grains with solubles)
    • 19.4.3. Kukoricaglutén, búzasikér
  • chevron_right19.5. Cukoripari melléktermékek
    • 19.5.1. Répaszelet
    • 19.5.2. Melasz
  • 19.6. Söripari melléktermékek
  • 19.7. Konzervipari melléktermékek
  • chevron_right19.8. Állati eredetű melléktermékek
    • 19.8.1. Halliszt
    • 19.8.2. Húsliszt
    • 19.8.3. Vérliszt
    • 19.8.4. Toll-liszt
    • 19.8.5. Tejipari melléktermékek
    • 19.8.6. Egyéb állati eredetű takarmányok
  • 19.9. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right20. Adalékanyagok alkalmazása a takarmányozásban a legújabb kutatási eredmények alapján
  • 20.1. Bevezetés
  • 20.2. A takarmány-adalékanyagok felhasználásának célja
  • 20.3. Biotechnológia alkalmazásával előállított takarmány-adalékanyagok
  • 20.4. Egyéb takarmány-adalékanyagok
  • 20.5. A takarmány-adalékanyagok fejlesztésének perspektívái
  • 20.6. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right21. Takarmányreceptúra-készítés sertések és brojlerek részére az ideálisfehérje-elv, valamint a takarmánykomponensek emészthető aminosav-tartalma alapján
  • 21.1. Bevezetés
  • 21.2. Takarmányreceptúra készítése sertések részére
  • 21.3. Takarmányreceptúra készítése brojlerek részére
  • chevron_right21.4. A fehérjeforrások helyettesítésének szakmai alapjai a sertés- és baromfi-takarmányozásban
    • chevron_right21.4.1. Sertés
      • 21.4.1.1. A fehérjeforrások helyettesítésének elméleti alapjai
      • 21.4.1.2. Takarmányrecept-variációk a fehérjeforrások helyettesítésére
    • 21.4.2. Baromfi
  • 21.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right22. A modern takarmánygyártás technológiájának fontosabb elemei
  • 22.1. Bevezetés
  • 22.2. A modern keveréktakarmány-gyártás jellemzői
  • chevron_right22.3. A takarmánygyártás műveletei
    • chevron_right22.3.1. A takarmánygyártó üzemek logisztikai műveletei
      • 22.3.1.1. Nyersanyagok fogadása
      • 22.3.1.2. Tárolás, szállítás és adagolás
    • chevron_right22.3.2. A dercés keveréktakarmány-gyártás műveletei
      • 22.3.2.1. Alapanyagok aprítása
      • 22.3.2.2. Alapanyagok keverése
    • 22.3.3. A pelletálás
    • chevron_right22.3.4. A hőkezelési eljárások műveletei
      • 22.3.4.1. Gőzölés
      • 22.3.4.2. Főzés és puffasztás
      • 22.3.4.3. Száraz hőkezelés (pörkölés)
      • 22.3.4.4. „Robbantott” gabona (popcorn) készítése
      • 22.3.4.5. Pelyhesítés
      • 22.3.4.6. Sugárzásos kezelés (mikronizálás)
      • 22.3.4.7. Tószterezés (pirítás)
      • 22.3.4.8. Kondicionálás
      • 22.3.4.9. Hűtés
      • 22.3.4.10. Higienizálás
      • 22.3.4.11. Felületi kezelések (coating)
      • 22.3.4.12. Extrudálás
      • 22.3.4.13. Expandálás
    • 22.3.5. A késztermék kezelése
  • 22.4. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right23. A termékminőség, -biztonság és -elfogadhatóság közötti kapcsolat, valamint a minőség-ellenőrzés a takarmányiparban
  • 23.1. Bevezetés
  • chevron_right23.2. A termékminőség, -biztonság és -elfogadhatóság közötti kapcsolat
    • 23.2.1. Minőség-ellenőrzés az ipari keveréktakarmány-gyártás területén
  • chevron_right23.3. Az ipari keveréktakarmány-gyártás minősége és biztonsága
    • 23.3.1. Alapanyag-választás, beszerzés
    • 23.3.2. Alapanyag-ellenőrzés
    • 23.3.3. Alapanyagok kezelése, raktározása
  • 23.4. Receptúrakészítés
  • 23.5. Alapanyag-előkészítés
  • 23.6. Gyártás
  • 23.7. Utókezelés, további feldolgozás
  • 23.8. Tárolás, kiszállítás
  • 23.9. A minőségi takarmány-előállítás személyi feltételei
  • 23.10. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right24. A non-invazív diagnosztikai technikák (CT, MRI, PET, szinkrotron) alkalmazási lehetőségei a takarmányozásban és a termékminőség ellenőrzésében
  • 24.1. Bevezetés
  • chevron_right24.2. Az állati test összetételének meghatározása különböző technikákkal
    • chevron_right24.2.1. CT (komputertomográfia)
      • 24.2.1.1. Röntgensugárzás
      • 24.2.1.2. A CT felépítése
      • 24.2.1.3. A tomográfiás adatgyűjtés, projekciók, szinogram
      • 24.2.1.4. Különböző szövetek elkülönítése CT segítségével
      • 24.2.1.5. A CT alkalmazása a takarmányozási kutatásokban
    • chevron_right24.2.2. MRI (mágneses magrezonanciás képalkotás)
      • 24.2.2.1. Az MRI alkalmazása a takarmányozási kutatásokban
    • chevron_right24.2.3. PET-kamera (pozitronemissziós tomográf)
      • 24.2.3.1. A PET-kamera fotonérzékelő (szcintillációs detektor) modulja
      • 24.2.3.2. A koincidenciadetektálás módja
      • 24.2.3.3. Koincidenciaadatok korrekciója
      • 24.2.3.4. A PET potenciális alkalmazási területei
    • 24.2.4. Kombinált modalitások
    • 24.2.5. Új típusú elektrongyorsítók THz-es és Röntgen-fotonok nagy intenzitású nyalábjainak keltésére (szinkrotron)
  • 24.3. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right25. Matematikai modellek alkalmazása a takarmányozásban
  • 25.1. Bevezetés
  • 25.2. Matematikai modellek az állatitermék-előállításban
  • chevron_right25.3. A teljesítménymodellek típusai
    • 25.3.1. Statikus és dinamikus modellek
    • 25.3.2. Determinisztikus és sztochasztikus modellek
    • 25.3.3. Empirikus és mechanisztikus modellek
  • 25.4. A matematikai modellezés története
  • 25.5. A modellek felállítása
  • 25.6. A növekedési modellek gyakorlati alkalmazása
  • 25.7. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right26. A precíziós élelmiszer-előállító termékpálya és a precíziós takarmányozás
  • 26.1. Bevezetés
  • 26.2. A precíziós élelmiszer-előállító lánc
  • 26.3. A precíziós takarmányozásról általában
  • chevron_right26.4. A precíziós takarmányozás fontosabb elemei
    • 26.4.1. Takarmánykomponensek, takarmányreceptúra-készítés és a takarmány minőségének ellenőrzése
    • 26.4.2. A teljes körű, átfogó takarmányozás (Total Nutrition) elvének alkalmazása
    • 26.4.3. A hőstressz káros hatásának csökkentése takarmányozási eszközökkel
    • 26.4.4. Molekuláris takarmányozás és a molekuláris genetika eredményeinek alkalmazása a takarmányozásban
    • 26.4.5. A takarmányozás és a genetika közötti kapcsolat
    • 26.4.6. A precíziós takarmányozás további elemei
    • 26.4.7. A precíziós takarmányozás néhány fontosabb technikai feltétele
  • 26.5. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right27. A takarmányozás jogi és etikai szabályozása
  • 27.1. Bevezetés
  • chevron_right27.2. Takarmányozásjogi és etikai fogalmakról
    • 27.2.1. Élelmiszer
    • 27.2.2. Élelmiszerlánc
    • chevron_right27.2.3. Jog
      • 27.2.3.1. Élelmiszer- és takarmányjog, élelmiszerlánc-jog
      • 27.2.3.2. Gazdasági, versenyszabályozási jog
      • 27.2.3.3. Építési, településfejlesztési, környezetvédelmi jog
      • 27.2.3.4. Közigazgatási jog
    • chevron_right27.2.4. Etika
      • 27.2.4.1. Alkalmazott etika
      • 27.2.4.2. Gazdasági etika
      • 27.2.4.3. Élelmiszer-vállalkozói etika
  • chevron_right27.3. Szabályozás
    • 27.3.1. A takarmányozás jogi szabályozásának szintjei (joghierarchia)
  • chevron_right27.4. Az alkalmazott takarmányjogi szabályozás és a takarmányjog alkalmazásának területei
    • 27.4.1. Elsődleges takarmányalapanyag-előállítás, tárolás, forgalmazás, szállítás
    • 27.4.2. Etetésre kész takarmányok, előkeverékek gyártása, tárolása, forgalmazása, szállítása
    • chevron_right27.4.3. A takarmányok közvetlen felhasználása állatok etetésére
      • 27.4.3.1. A takarmányozás folyamatának ellenőrzése, hatósági felügyelet
      • 27.4.3.2. Élelmiszer- és takarmánybiztonsági (önellenőrzési) és minőségbiztosítási rendszerek
  • 27.5. Takarmány(ozás) eredetű események az élelmiszerláncban
  • 27.6. Várható tendenciák a jövőben a takarmánygyártás jogi szabályozása területén az EU-ban és Magyarországon
  • 27.7. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• chevron_right28. A takarmányozástudomány jövője
  • 28.1. Bevezetés
  • chevron_right28.2. A takarmányozástudomány jövőjére vonatkozó előrejelzések
    • 28.2.1. Prognosztizáció a közeljövőre (az elkövetkező öt-tíz évre)
    • 28.2.2. Prognosztizáció a távolabbi jövőre (a következő tíz-húsz évre)
  • 28.3. Fontosabb megállapítások
  • Irodalom
• A kötet szerzői és lektorai

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//