Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái


A fémek

A fémek az ipari forradalom megindulásával a gépipar mérnöki alkotásainak legfontosabb alapanyagává váltak. A fémkohászat több ezer éves hagyományai nemcsak feléledtek, hanem igen gyors fejlődésnek indultak a gőzgép-, a vasút-, a villamosgépgyártás, majd az autóipar igényeinek megfelelően. A tömegtermelés mindenképp megújította és olcsóbbá is tette a különféle, magas követelményeket kielégítő fémek technológiáit. Sajnos továbbra is jelentős szerepet játszott a haditechnika fémfelhasználása, különösen a huszadik században. A könnyű- és nehézfegyverek, a páncélkocsik gyártása egyre nagyobb mennyiségű acélt igényelt az 1980-as évek végéig. A világrendszerek szembeállásának megenyhülésével az acélgyártás jól mérhetően megtorpant, trendje megfordult, majd súlypontja Európáról és Amerikáról Távol-Keletre tevődött át. Ma a fejlett országok inkább a nagy szilárdságú és speciális acélok gyártásában érdekeltek. A könnyűfémötvözetek, az alumínium-, a magnézium-, a titánötvözetek technológiáit ugyancsak a haditechnika (és egyéb high-tech iparágak: repülés, űrhajózás stb.) fejlesztette ki és gyorsította fel, de ezek az ötvözetek tették egyre inkább hozzáférhetővé a polgári légi közlekedést és fuvarozást is. A haditechnika pacifikálására, békés alkalmazására azóta is több példát láthatunk az anyagtechnológiákban, a telekommunikációban és az informatikában is.

A fenntartható fejlődés technológiái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave