Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái


A nanokompozitok története

A fenti fogalmakat, definíciókat a kutatók az utóbbi pár évtizedben fogalmazták meg, aminek az oka az, hogy az emberiség csak az utóbbi időben alkotta meg azokat a vizsgálóberendezéseket (elektronmikroszkóp, atomerő-mikroszkóp, különféle diffrakciós berendezések), amelyekkel nanoméretű morfológiai egységeket detektálni lehet. Ám ez nem azt jelenti, hogy korábban ne léteztek volna nanokompozitok és nanoszerkezetű anyagok. Sőt a valóság az, hogy nemcsak mesterséges, hanem természetes nanoszerkezetű anyagok is léteznek. Sokáig tartott megtalálni annak a magyarázatát, hogy a gekkó hogyan tud stabilan mászni egy függőleges sík üveglapon. A gekkó lábujjainak elektronmikroszkópos vizsgálata során derült ki, hogy annak végén a sörték elágazóak, és nanoméretű szálakban végződnek. Ennek következménye, hogy így megnövekszik az a felület, amellyel az állat lába és a környezet között kapcsolatok alakulhatnak ki. Összességében ez azt jelenti, hogy az üveglap és az állat mancsa között kialakuló gyenge másodrendű (van der Waals-) kötések száma olyan nagy, hogy elegendő ahhoz, hogy az állat meg tudjon állni rajta függőleges helyzetben, de akár fejjel lefelé is tud lógni. Egy másik klasszikus, ám már nem természeti, hanem ember alkotta anyag példája a damaszkuszi acél esete. A kutatók kimutatták, hogy ebben az anyagban az előállítás során megfelelőek voltak a körülmények ahhoz, hogy az acélban szén nanocsövek jelenjenek meg, amelyek kedvezően befolyásolják a legendás kardok tulajdonságait. Bár a damaszkuszi acél használata napjainkra háttérbe szorult, van olyan nanoszerkezetű anyag, amelyet rendkívül széles körben használnak napjainkban is, ez pedig a gumiabroncs. A gumiabroncs előállítása során a kaucsukba többek között jelentős mennyiségű kormot adalékolnak. Ennek hatása pedig a mechanikai tulajdonságokon túl a kopásállóságban és a rendszer stabilitásának növelésében is megjelenik. Sokáig nem tudták megadni annak pontos magyarázatát, hogy szemben más töltőanyagokkal a korom miért ennyire hatékony a tulajdonságok módosításánál. A választ szintén az adta, hogy a koromban jelentős mennyiségű nanoméretű részecske van, amelyek jelenléte már magyarázhatja a kialakuló tulajdonságokat.

A fenntartható fejlődés technológiái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave