Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


1450 Az 1870-ben alkotott német állampolgársági törvény ismerte a megszűnésnek ezen esetét. A távollét szempontjából fontos külföldön való tartózkodás megítélése azonban bonyolult, hiszen a tengerentúli területeket csak 1888-tól tekintették belföldnek. Bahrfeldt, 1903. 1–64. Az osztrák jog nem ismerte a távollét intézményét. Az OPTK az illegálisan kivándorolt személyek tekintetében joghátrányokat helyezett kilátásba. Ferdinándy, 1902. 249–250. Az OPTK történetéhez: Herger−Kajtár, 2007. 106–110., Nagyné, 2002/c 400–402. A francia jogban a külföldön való letelepedéssel megszűnt az állampolgárság, kivétel ez alól, ha a letelepedés kereskedelmi célból jött létre. A magyar állampolgársági törvény az 1871. évi német szabályozást recipiálta. Ferdinándy, 1902. 250.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave