Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


163 A nemzetiségiekre városonként eltérő szabályokat találhatunk. Sopronban a horvátok, Kassán a görögök vagy Esztergomban a rácok polgárosítását akadályozták meg. Csizmadia, 1969. 1077. 1867 előtt a zsidókat nem tekintették honfiaknak. Ferdinándy, 1902. 232., Récsi, 1861. 279. Récsi munkásságához: Pauler, 1878. 257–273. Herczegh különbséget tett a honosok és a honlakosok (accolae) között. Az első kategóriába sorolta a honpolgárokat, míg a másodikba azokat a személyeket, akik az „ország rendes tagjaiul nem tekintettek s az alattvalókat megillető minden jogokban nem részesültek”. Idesorolta vallási alapon a zsidókat, az izmaelitákat és a pogányokat. Herczegh, 1902. 170.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave