Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


1657 Mindkét állam hatályban lévő törvényeinek keretei között érvényesült a viszonosság elve. Az 1878:V. tc. hatálybalépéséig csak akkor lehetett az elkövetőt kiadni, ha az ügyben érintett mindkét állam törvénye szerint az adott cselekmény bűntettnek vagy vétségnek minősült. A Csemegi-kódex 7. §-ában meghatározott bűncselekmények (felségsértés, hűtlenség, lázadás és pénzhamisítás) elkövetőjét nem lehetett kiadni. Edvi Illés, 1894. 68., BJT. 1881. 2. köt. 12. sz. 240.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave