Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


201 Csizmadia, 1969. 1079. Az 1843/44. évi országgyűlésre készített Borsod vármegyei követutasításból kitűnt, hogy milyen fontos ügynek tekintették a honosítás kérdését. Azt szerették volna elérni, hogy a honosítandók ne csak értsék, hanem beszéljék is a magyar nyelvet. A már korábban említett 2000 aranyforint megfizetését pedig csak azon személyeknek engedjék el, „kik bokros érdemeik által ezen kitüntetésre érdemesnek találtatnak”. Pontosan kellett volna azt is rögzíteni, hogy kik kaphatnak helyet a főrendi táblán. Seresné, 1987. 246. Kajtár István külön foglalkozott az 1843/44. évi országgyűlések vitakultúrájával. Kajtár, 1995. 121–130.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave