Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


213 Szalay szerint a „magyar” szó ebben az esetben azonos jelentésű a „honpolgár” kifejezéssel. Magyarnak tekintette a horvátokat is állampolgársági minőségükben. Véleménye szerint a közjogunk e téren nem tett különbséget az alattvalók között, „légyen az rácz, horvát vagy éppen magyar”. Példaként Zrínyi Miklósnak a báni szék elfoglalásakor mondott beszédét hozta fel: „ez én vitéz öcsém! mind magyar mind horvát! igazán szereti mert – látjuk – hazáját!” Ezen szavakat Zrínyi Péter testvérével kapcsolatban mondta, amelyekből jól kiolvasható a kapcsolt részek közötti viszony. Szalay, 1847. 196.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave