Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


227 Ez a személy csak a király engedélyével léphetett be az országba, és csak akkor lehetett visszahonosítani, ha bíróság felmentette. Szalay szerint ez a rendelkezés elég szűkszavúan intézte el a visszahonosítás alóli kivételt. Nem lehetett tudni ugyanis, hogy mi történne abban az esetben, ha az elévülési idő elteltét követően vagy a kiszabott büntetés letöltése után tért volna vissza az országba. Véleménye szerint az utóbbi esetben úgy kellett volna tekinteni az illetőre, mint egy idegenre, aki a rendes honosítás révén szerezhette volna meg a magyar állampolgárságot. Ezen a ponton a javaslat módosítását tartotta szükségesnek. I. m. 228. A Honosítás VIII. című cikke 1846. november 17-én jelent meg a Pesti Hírlapban. PH. 1846. 780. sz.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave