Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


280 Szamel Lajos csak az OPTK rendelkezéseit emelte ki tanulmányában a neoabszolutizmus időszakából, amit azzal indokolt, hogy ez életbe is lépett Magyarországon. Szamel, 1953. 168. Haller szerint az 1879:L. tc. hatályon kívül helyezte az OPTK 28–32. §§-ait. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az első állampolgársági törvényünk hatálybalépésekor az OPTK már nem is volt hatályban. ABGB, 1953. 11–13., Haller, 1884. 11. Az OPTK recepciójának történetéhez: Homoki-Nagy, 2004. 6., Homoki-Nagy, 2006. 227–247. Balogh szerint az OPTK bevezetésével valósult meg a teljes jogegyenlőség a gyakorlatban. Balogh, 2001. 186., Kajtár, 1994. 318–319., Homoki-Nagy, 2007/b 16–24., Neschwara, 2007. 42–46.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave