Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

A függőségi viszony mint szimbolikus viszony

A függőségi viszonyokról, mint a mottó is jelzi, többféleképpen lehet gondolkodni. Az egyik lehetőség, hogy szemantikai vetületüket hangsúlyozva függetlenítjük őket az olyan formai jelenségektől, mint pl. amelyek a szórenddel kapcsolatosak. Egy másik, az idézetben nem említett, de ugyanennyire valós lehetőség, hogy egy a szemantikától elválasztott szintaxis keretében kapnak leírást. Hudson maga is hajlik erre, amikor például az alanyi viszonyról beszél, különösen ún. „emelő igék” (raising verbs, pl. Johnseems to be happy ’János boldognak tűnik’) és időjárásigék (pl. It rains ’Esik’) esetén. Végül a harmadik opció, hogy a függőségi viszonyokat forma-jelentés pároknak tekintjük, amelyek szemantikai és formai jellegzetességeket kapcsolnak össze. Másképp fogalmazva: ezen értelmezés szerint a függőségi viszonyok is szimbolikusak, akárcsak a szavak, amelyeket összekötnek.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

Nyelvészet

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero