Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


226 Megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak–déli irányban, kb. 2060 km-re a Zöld-foki-szigetektől nyugatra (nyugati hosszúság 46° 37’ körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelentette), keletre pedig Portugáliáé. Walch–O’Halloran (1993) 5–6; Forbes–Armstrong (1995) 94.

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave