Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció


A grammatikalizációkutatás történetének szakaszolása

Bár a grammatikalizáció terminus csak a 20. században jelent meg a nyelvtudományban, a változástípussal, a terminus lefedte fogalommal illetve a grammatikalizációhoz valamilyen szempontból köthető nyelvváltozásokkal56 – más címszavak alatt a nyelvészek tulajdonképpen már a nyelvre irányuló vizsgálódások kezdete óta foglalkoztak (az ősi indiai és kínai grammatikák idevágó utalásait, valamint a részletes tudománytörténetet illetően l. Lindström 2005. 198–415; továbbá Heine–Claudi–Hünnemeyer 1991a. 5–27; Heine 2003. 575–578; Hopper–Traugott 1993. 18–31; Lehmann 1995. 1–8; Ladányi 2005). Therese Lindström szerint „a grammatikalizációt (az 1970-es években) nem annyira Antoine Meillet-től és/vagy az ő követőitől kölcsönözték, hanem inkább újra feltalálták, és az előzményektől függetlenül megnevezték” (Lindström 2005. 347, kiemelés az eredetiben).

Grammatikalizáció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave