Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXI. • Fonológiai tanulmányok
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightKét reduplikációs folyamat a szaraiki nyelvben • A unified analysis of two reduplication processes in Saraiki
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Reduplikáció a szaraikiban
    • 2.1. A szaraiki fonológia alapjai
    • 2.2. Teljes reduplikáció
    • 2.3. Rögzített szegmentumos reduplikáció
  • 3. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightFonológiai variáció és generatív nyelvelmélet • Phonological variation and generative linguistics
  • 1. Bevezetés
  • 2. Háttér
  • chevron_right2.1. A nyelvi variáció formái
    • 2.2. Kurrens generatív és nem generatív fonológiai modellek
  • 3. A beszélők közötti, dialektális variáció megközelítései a generatív fonológiában
  • 4. A beszélőn belüli variáció megközelítései a generatív fonológiában
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA fonetikai korrelátumok szerepe a zöngekontraszt fenntartásában. Beszédprodukciós és észleléses eredmények • The role of phonetic correlates in voicing contrast – results from speech production and perception
  • 1. Bevezetés
  • 2. Zönge és zöngétlenedés
  • 3. A zöngésségi szembenállás fonetikai korrelátumai
  • chevron_right4. A zöngekontraszt neutralizációja
    • 4.1. Kontrasztredukció: összeolvadás és neutralizáció
    • 4.2. Részleges neutralizáció
    • 4.3. Szóvégi zöngétlenedés
    • 4.4. Regresszív zöngésségi hasonulás
  • chevron_right5. Magyar kísérletes eredmények
    • 5.1. Beszédprodukciós eredmények
    • 5.2. Beszédpercepciós eredmények
  • 6. Befejezés
  • Irodalom
• chevron_rightAz s-végű prefixumok és az s-törlés fonologizálódása a latinban • S-final prefixes and the phonologisation of s-deletion in Latin
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az adatok
  • 3. A másodlagos s-végű prefixumok
  • 4. Az elsődleges s-végű prefixumok és az s-törlés
• chevron_right5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightAz intervokális zöngétlen zárhangok leníciója az észak-félszigeti spanyolban • The lenition of intervocalic voiceless stops in Northern Peninsular Spanish
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az első újlatin zöngésedés
  • 3. A második újlatin zöngésedés
  • chevron_right4. A kutatás technikai részletei
    • 4.1. Az informánsok szociolingvisztikai profilja
    • 4.2. A hangfelvételek rögzítése és annotációja
  • 5. A vizsgált anyag és a kutatás hipotézisei
  • 6. Eredmények
  • 7. Konklúzió
  • Irodalom
• chevron_rightAz idegen akcentus elméleti előnyei • The theoretical benefits of foreign accent
  • 1. Az akcentuselemzés létjogosultsága
  • 2. Az akcentus közelebbi meghatározása. Egy akcentusfelismerési kísérlet eredményei
  • chevron_right3. Az akcentus hangtani összetétele
    • 3.1. Hanghelyettesítések
    • 3.2. Fonológiai folyamatok
    • 3.3. A szótagszerkezet szerepe
    • 3.4. A szegmentumokon túl
  • chevron_right4. Az akcentus felhasználása szinkrón fonológiai kutatásokban
    • 4.1. Mássalhangzónyúlás és -rövidülés a magyar akcentusban
    • 4.2. Olaszul tanuló magyarok szótagolási hibái
    • 4.3. Az olaszok idegen akcentusának „egységessége”
  • 5. Konklúzió
  • Irodalom
• chevron_rightA magyar melléknevek többes száma • The plural of Hungarian adjectives
  • 1. V-végű melléknevek: a standard rendszer
  • chevron_right2. Az új rendszer: előhangzós melléknévragozás
    • 2.1. Valódi melléknévi igenevek
    • 2.2. Egyéb -Ó végűek
    • 2.3. Az -i végűek
  • 3. A rendszer változása
  • 4. A melléknevek többes száma általában
  • chevron_right5. Egyéb melléknévi toldalékok: -An, -Abb, -At
    • 5.1. A modalis-essivusi -An
    • 5.2. Az -Abb középfok
    • 5.3. Az -At tárgyrag
  • 6. A hiátus problémája: hangtan és nyelvtan konfliktusa
  • 7. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightGyengülés-e az angol /l/-sötétedés? • Is /l/-darkening in English a case of lenition?
  • 1. Bevezetés
  • 2. /l/-sötétedés az angolban
  • 3. Laza CV fonológia trocheikus szoros kormányzással
  • 4. Az /l/-sötétedés gyengülés?
  • 5. Az /l/-sötétedés és az apofóniai lánc
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightZárlatok és kezdetek • What’s in a coda–onset cluster?
  • 1. Bevezetés
  • 2. Építsünk az A-ra!
  • 3. A fortis/lenis megkülönböztetés és a pozicionális hatások
  • 4. sC-kapcsolatok
  • 5. Kapcsolatok nazálisokkal
  • 6. Hierarchiák és tipológiai változatosság
  • 7. Elágazó szótagkezdetek
  • 8. Az A mint szerkezet
  • 9. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightMagyar harmónia: a dolgok állása • Harmony in Hungarian: The current state of play
  • chevron_right1. Harmónia
    • 1.1. A magánhangzókészlet
    • 1.2. Magánhangzó-illeszkedés
    • chevron_right1.3. Diszharmónia
      • 1.3.1. Elölségi diszharmónia
      • 1.3.2. Kerekségi diszharmónia
      • 1.3.3. Összefoglalás (diszharmónia)
  • chevron_right2. További általánosítások
    • chevron_right2.1. Semleges magánhangzók
      • 2.1.1. Elölségi illeszkedés
      • 2.1.2. Kerekségi illeszkedés
    • chevron_right2.2. Az elölségi semlegesség módosító tényezői
      • 2.2.1. Zártsági hatás
      • 2.2.2. Távolsági hatás
      • 2.2.3. Szótagszámhatás
    • chevron_right2.3. Harmonikus tőstabilitás
      • 2.3.1. Tőstabilitás és átlátszóság
      • 2.3.2. Tőstabilitás és antiharmónia
      • 2.3.3. Kicsinyítő képzés
      • 2.3.5. Feltételes módú E.1 indefinit alakok
    • 2.4. Harmonikus szekvencialitás
  • 3. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightAmi erős és ami csak annak látszik – Az angol zörejhangkapcsolatok új elemzése • That which is strong and that which only looks so: A reanalysis of English obstruent clusters
  • chevron_right1. Zöngés, zöngétlen, aspirált
    • 2. Mi az, hogy fortis?
    • 3. Arányok
  • 4. Hasonulás
  • 5. Egy régi probléma
  • 6. A javaslat: *fortis+fortis
  • 7. A nazális+lenis zárhang kapcsolatok
  • 8. Befejezés
  • Irodalom
• chevron_rightMegjegyzések a magyar mondat strukturális pozícióiról és azok hangsúlyozásáról • Remarks on the structural positions of the Hungarian sentence and their stressing
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Célkitűzés
    • 1.2. A strukturális és prozódiai jellemzés
  • chevron_right2. Információs fókusz, strukturális fókusz, igemódosító
    • 2.1. Információs fókusz
    • 2.2. Strukturális fókusz
    • 2.3. Az igemódosító
  • chevron_right3. Elemzési problémák és javaslatok
    • 3.1. Posztfokális akcentusok
    • 3.2. Fedett topik: topik a kommentben
  • 4. Összefoglalás
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 366 4

Pontosan fél évszázaddal ezelőtt, az Általános Nyelvészeti Tanulmányok hatodik kötetében jelent meg a klasszikus generatív fonológia emblematikus magyar alapműve, Szépe György Az alsóbb nyelvi szintek leírása című tanulmánya. A sorozatban azóta mindössze kétszer került sor fonológiai tanulmányokat felsorakoztató kötet kiadására, 1974-ben és 1998-ban. Huszonegy év elteltével most ismét fonológiai tárgyú tematikus számmal jelentkezünk, amellyel Péter Mihályt, a magyarországi fonológiai kutatások kiemelkedő személyiségét, a legutóbbi ilyen kötet szerkesztőjét köszöntjük 90. születésnapja alkalmából. Az 1998-as gyűjtemény szerzői közül ismét sikerült megnyernünk Polgárdi Krisztina, Szigetvári Péter és Varga László közreműködését, akárcsak a szakma olyan további nagy alakjaiét, mint Nádasdy Ádám és Törkenczy Miklós. Az újabb fonológusnemzedékek képviseletében helyet kapott a kötetben Balogné Bérces Katalin, Bárkányi Zsuzsanna, Cser András, Gaál Zoltán Kristóf, Huszthy Bálint, G. Kiss Zoltán és Rebrus Péter írása is. A hagyományokat folytatva felkértünk három külföldi szerzőt is Firdos Atta, Markus Pöchtrager és Jeroen van de Weijer személyében. A kötet összeállításában a lehető legnagyobb tematikai és megközelítésbeli sokszínűségre törekedtünk. A jelenkori palettán jelen lévő számos fonológiaelméleti iskola közül megjelenik benne az optimalitáselmélet és a harmónianyelvtan mellett a kormányzásfonológia több különböző változata, valamint egy áttekintő tanulmányban a szabályalapú, ábrázolásalapú, megszorításalapú és használatalapú fonológiák szinte teljes köre. A fonológia határterületei közül a kötet tanulmányai tárgyalják a fonetikának, a morfológiának, a szintaxisnak, a nyelvtörténetnek és a nyelvi kölcsönzésnek a fonológiával alkotott metszéspontjait. A vizsgált nyelvek között megtalálható a magyar mellett az angol, a latin, az olasz, a spanyol és a Pakisztánban beszélt szaraiki, de szóba kerül a japán, német, dán, szlovén, lengyel, orosz, komi, török, katalán, indonéz, ponapéi, vata, beludzs és más nyelvek fonológiája is. A szemügyre vett fonológiai jelenségek köre is változatos: a magyar magánhangzó-harmónia átfogó és részletes tárgyalásán kívül szó esik a kötetben a zöngésségi szembenállásról a magyarban és annak hiányáról az angolban, a fonologizálódásról és a morfologizálódásról, a reduplikációról, a törlésről és a lenícióról, a magyar melléknevek többes számáról és a magyar mondatok hangsúlyozásáról, a fonotaktikáról és az idegen akcentusról, továbbá a fonológiai ábrázolásokról és a fonológiai variáció lehetséges kezelésmódjairól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxi//