Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben


A plauzibilis kijelentés fogalma

Mind a hétköznapokban, mind a tudományos elméletalkotás során a rendelkezésünkre álló kijelentések jelentős részét nem tekinthetjük bizonyosan igaznak. Mellettük szólnak ugyan bizonyos megfontolások, azonban nem teszik őket teljesen megbízhatóvá; sőt, az ezekre a kijelentésekre alapozott további kijelentések is csupán többé-kevésbé bizonytalan információk lehetnek. A rendelkezésünkre álló információk ezen eredendő és kiküszöbölhetetlen bizonytalansága formális eszközökkel (azaz például a logika eszköztárával) természetszerűleg nem kezelhető. Olyan módszerre van tehát szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy megjelenítsük és releváns tényezőként vegyük figyelembe az információk bizonytalanságát, nem teljes mértékű megbízhatóságát. Éppen ezért a p-modell – Rescher (1976) nyomán – a kijelentéseket nem propozíciókként, hanem plauzibilis kijelentésekként értelmezi. A plauzibilis kijelentések „igazságjelöltek” (vö. Rescher 1976: 8), azaz olyan kijelentések, amelyek megbízhatóságát nem garantálja, hanem csupán részlegesen alátámasztja az a forrás, amelyből származnak, ezért csupán bizonyos mértékig tekinthetjük őket elfogadhatónak. Egy kijelentés plauzibilitási értéke tehát azt jelzi, milyen mértékben támasztja alá, teszi megbízhatóvá az adott forrás a szóban forgó kijelentést, és ennek nyomán milyen mértékben vagyunk hajlandóak elfogadni.

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave