Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


2 Meggyilkolásának történetét több változatban is hallottuk, de nem készítettünk magnós felvételeket az interjúkon, ezért Magyar Zoltán Kalotaszegi történeti népmondák kéziratából idézünk: „...mikor a magyarok jöttek be ’40-be, megöltek egy románt. De az a román talán hibás vót, mert meglőtt egy magyar katonatisztet ’18-ba, mikor mentek ki a magyarok. ’18-ba, ez a román ember, úgy hallottam, ismertem, emlékszem rá, hogy talán tisztiszolga vót valami századosnak. Akkor a tiszteknek vót ilyen tisztiszolgájuk, az pucolta a csizmáját, az rendezte a szobáját, s itt mentek el, s a tiszt azt mondta neki – tudta, hogy ide való –, maradjon itthon, hogy ne még menjen Magyarországra. És mikor eltávolodott a tiszt, utána lőtt. Meglőtte a fejit. Ez nem életveszélyes vót, de megsebesült. Akkor mikor ’40-be, mikor jöttek be, az már ezredes vót. Már azt mondják, hogy Bánffyhunyadon már kérdezte, hogy Egeresen – Boknak hívták –, hogy él-e? No osztán jöttek, elfogták, s megölték. S akkor ahelyett rá négy évre visszajöttek a románok, s azok kivégeztek ott egy csomó magyart.” (Egeresi gyűjtés.) Magyar Z. é. n.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave