Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól

3 Csík Lajos és Kállay Ernő említik (Csik L.–Kállay E. 1942. 10–11.), hogy a katolikus egyház az erdélyi fejedelemség megszűnése után, a katolikus restauráció idején visszakapta a korábban a fejedelemség által konfiskált egeresi-jegenyei birtokát, ahová a Maros menti Radnot vidékéről katolikusokat telepítettek be. A jegenyei népesség különbözését a kalotaszegiektől genetikai adatok is igazolják. (Az ún. Bemstein-féle génátörökítési faktorok nagyon eltérő értéket mutatnak Jegenye esetében a kalotaszegi falvak átlagértékéhez képest: „r”: 3,5 vö. átlag 4,28 és „q”: 2,7 vö. átlag 2,13. Az alacsony 0 vércsoport 12,25%-kal és a nagyon magas AB vércsoport 24,86%-kal sehol másutt nem jellemző.) A szerzők szerint a jegenyei értékek különbözősége a telepítéstörténettel is magyarázható, de az ok sokkal inkább abban keresendő, hogy a falu népessége „évszázadok óta szoros beltenyészetet űz” (24. old.). 1940–4-ben a vizsgálat idején 189 családból csak 8 apa és 4 anya volt nem jegenyei születésű. A szerzők állítása szerint az anyakönyvek a településen belüli endogámiának ugyanezt a zártságát tükrözték a korábbi időszakokban is.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Néprajz

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero