Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól

1 Az 1910-es népszámlálás adatai az említett falvak lakosságáról a következő: Középlak: 544 magyar (494 ref., 41 izr.), 359 (357 gr. kat.) román; Nyérce: 20 m. (14 ref., 6 izr.), 445 gr. kat., r.; Zutor: 26 m. (13 izr.), 297 (203 gr. kat., 106 ort.) r.; Magyarzsombor: 265 m. (143 ref., 135 izr.), 522 (508 ort.) r., 63 cigány; Kendermál: 58 m. (41 ref., 17 izr.), 219 (224 őrt.) r., Almásszentmihály 59 m. (19 izr.) 1338 (1351 gr. kat., 30 ort.) r.; Hidalmás: 727 m. (232 ref., 386 izr.), 729 r. (633 ort.) Hidalmáshoz közel az Almás völgyében minden faluban jelentős számban élt izraelita vallási), magyar identitási) lakosság. Hidalmás és Magyarzsombor magyar ajkú lakóinak fele izraelita volt. A magyar lakosság drasztikus 20. századi fogyása nemcsak demográfiai és etnikai folyamatokat takar, hanem a vidéki zsidóság elhurcolásának a folyománya is a magyar fennhatóság alatt lévő Észak-Erdélyből. Itt jegyezzük meg, hogy 1910-ben Bánffyhunyad 4699 magyar lakosából 1073 volt izraelita. A magyarok egyötödét kitevő zsidóság Kalotaszeg legjelentősebb izraelita közösségét alkotta. A számban utána következő 119 lelket számláló egeresi, a magyargyerőmonostori 39, a szentkirályi 30 és a magyargorbói 20 főt kitevő zsidó közösség léptékben nem hasonlítható a bánffyhunyadihoz. Klinghammer. 2000. 89–193.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Néprajz

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero