Szécsi Gábor

A történetekbe zárt elme

Adalékok a narrativitás filozófiájához

1 Az 1970-es évek közepétől a kognitív tudomány részeként kibontakozó kognitív nyelvészet látványosan szakít a nyelvhasználat jelenségeit tisztán nyelvészeti eszközökkel elemző, ún. taxonomista nyelvtudomány hagyományaival. A pszichológiai ágencia kérdésének előtérbe helyezésével olyan nyelvi jelenségeket vizsgál, amelyek, miután nem illeszkednek a szimbólum manipulációs paradigmához, a kognitív és agytudományok eszközeivel válnak igazán leírhatóvá. Ez a mentalizmus pillérein felépülő és a narratív pszichológia eredményeire mind erőteljesebben építő nyelvészeti diszciplína a nyelvet a tudat képességeként és működési módjaként határozza meg; szoros kapcsolatot feltételez a nyelv és a fogalmi tudás között, a nyelvi formákat és azok jelentését reprezentációknak tekinti. Képviselői a jelentés lényegét a konceptualizációban határozzák meg, felfogásukban a nyelv grammatikájának alapvető funkciója a konceptuális tartalom szimbolizációjában rejlik (Fillmore, 1975, 1985; Goldberg, 1995, 2006; Lakoff, 1987, 1993, 2008a, 2008b; Lakoff, Johnson 1980, 1999; Lakoff, Narayanan, 2010; Langacker, 1976, 1987, 2008; Talmy, 1983, 2000; Ziemke, Zlatev, Frank, 2007). Ezért kiemelt célnak tekintik annak tisztázását, hogy miként szerveződnek és válnak jelentéstani szempontból lényegessé azok a fogalmi kapcsolatok, amelyek a nyelvi reprezentációt, kommunikációt és egyúttal a nyelv grammatikai és jelentéstani szerkezetét is meghatározzák, s hogy voltaképpen mit is jelenítenek meg tudatunkban a nyelvi jelentés alapjául szolgáló fogalmi relációk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 509 5

Filozófia Nyelvészet

A történetalkotás és -feldolgozás – azaz az észlelt eseményeket, jelenségeket jelentéssel felruházó narratív gondolati sémák alkalmazása – az emberi kommunikációban kulcsszerepet játszó, alapvető kognitív folyamat. A narratíva olyan különleges metakódként jelenik meg kommunikatív aktusainkban, amely emberi lényegünket megjelenítve teszi lehetővé a kommunikációs szándékok megragadását és azt, hogy a közös világgal kapcsolatos üzeneteink szabadon áramolhassanak az adott kultúrákban, vagy a különböző kultúrák között. A narratíva gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálni tehát nem kevesebbet jelent, mint az emberi természet és kultúra kapcsolatát kutatni. A könyv ennek a felismerésnek a jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szecsi-a-tortenetekbe-zart-elme//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero