MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban
Létrehozott mutató neve | Létrehozott mutató tartalma |
Létrehozás módszere |
„Specinnov_terulet” | Innova 2. Szervezeti kérdőív 8. kérdésblokk állításai (területek megnevezése, ahol történt valamilyen újítás) | Változók egyszerű összeadása |
„innovacios_motivacio” | Innova 2. Szervezeti kérdőív 9. kérdésblokk állításai (milyen tényezők motiválták az újítások létrejöttét) | PCA (1 főkomponens) |
„programokban_reszvetel” | Innova 2. Szervezeti kérdőív 14. kérdésblokk állításai (fejlesztési programokban való részvétel) | PCA (1 főkomponens) |
Innovációk terjesztése (TERJ) | Innova 2. Szervezeti kérdőív (lásd 2. táblázat) | EFA (3 faktor, Alpha factoring módszer, Direct Oblimin forgatás; KMO = 0,892; khi-négyzet(91) = 4215,33, p<0,001; TVE = 62,55%) + CFA (lásd 3. táblázat) |
Innovációk átvétele (ÁTV) | ||
Innovációk fejlesztése (FEJL) | ||
Összetett Innovációs Mutató (ÖIM) | CFA eredményei alapján az innovációk terjesztése (TERJ), innovációk átvétele (ÁTV) és innovációk fejlesztése (FEJL) változók regressziós súlyuk mentén történő összeadása | |
Szervezeti viselkedés (biztonságra irányuló – kockázatvállaló) | Innova 2. Szervezeti kérdőív 10. kérdésblokkja | PCA (2 főkomponens): kockázatkerülő és kockázatvállaló viselkedés. A két érték kivonásával egy változó létrehozása, amely a szervezetek kockázatvállaló magatartását jelöli. Visual binning segítségével két egyenlő létszámú csoport létrehozása. |
Szervezeti környezet észlelése (dinamizmus) | Innova 2. Szervezeti kérdőív 15. kérdésblokkja | PCA (1 főkomponens), amely azt írja le, hogy mennyire dinamikusnak érzékeli a válaszadó a szervezeti környezetet. Visual binning segítségével két egyenlő létszámú csoport létrehozása. |
Versengő értékek modell kategóriái: belső folyamatok modell, racionális cél modell, emberi kapcsolatok modell és nyitott rendszer modell) | Innova 2. Szervezeti kérdőív 16. kérdésblokkja (Cameron–Quinn, 2012 alapján) | Minden csoporthoz négy változó tartozott, ezek átlagolásával hoztunk létre az egyes modellek értékét leíró folytonos változót. A legmagasabb értékét kiválasztva csoportba soroltuk a válaszadókat, így egy nominális változót is létrehoztunk. |
Szervezeti eredményesség | Innova 2. Szervezeti kérdőív 17. kérdésblokk (1–5., 8. állítások) | EFA (2 faktor, Alpha factoring; Promax forgatás; KMO = 0,863; khi-négyzet(28) = 4304,726, p<0,001; TVE = 51%) |
Szervezeti hatékonyság | Innova 2. Szervezeti kérdőív 17. kérdésblokk (6–7. állítások) | |
Egyéni Innovációs Mutató (EIM) | Innova 2. Egyéni kérdőív 16. kérdésblokk (1., 2., 4. és 7. állítás) | PCA (1 főkomponens) |
Innovatív munkavégzés – implementáló viselkedés | Innova 2. Egyéni kérdőív 23. kérdésblokk (Messman–Mulder, 2012) alapján) 5–12. állítás | PCA (2 főkomponens, KMO = 0,932; khi-négyzet(66) = 30481,712, p<0,001; TVE = 66,7%) |
Innovatív munkavégzés – kreatív viselkedés |
Innova 2. Egyéni kérdőív 23. kérdésblokk (Messman–Mulder, 2012) alapján) 1–4. állítás | |
Tartalomjegyzék
- Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban
- Impresszum
- Előszó
- Halász Gábor–Horváth László: Innováció az oktatásban
- Bevezetés
- Oktatás és innováció: szakpolitikai és kutatási kontextus
- Az Innova kutatás
- Innováció az oktatásban: konceptuális kérdések és lehetséges modellek
- Definíciós és fogalomértelmezési kérdések
- Kiemelt tartalmi kérdések
- Rutinszerű működés és újítás
- Kockázatok: „jó” és „rossz” innovációk
- Vélekedések és értékek
- Bottom-up és top-down folyamatok
- Folyamatok és eredmények, cselekvések és cselekvők
- Az innovációs folyamatok kontextusa
- Innováció és szervezet
- Munkahelyi innováció – „láthatatlan” innováció
- Az innovációk terjedése/terjesztése
- Innováció és eredményesség
- Oktatási innováció és komplexitás
- Az oktatási innováció mérése
- Rutinszerű működés és újítás
- Az oktatási innovációs folyamatok empirikus vizsgálata
- Az Innova kutatás konceptuális keretei és elméleti modellje
- Definíciós és fogalomértelmezési kérdések
- Összegzés
- Hivatkozások
- Függelék
- Bevezetés
- Fazekas Ágnes–Halász Gábor–Horváth László–Sági Matild: Az oktatási innovációs folyamatok elemzése meglévő adatbázisok másodelemzésével
- Bevezetés
- Az innovációs folyamatok megragadása adatbázisok másodelemzésével
- Egyes hazai adatbázisok másodelemzése
- Konklúzió
- Hivatkozások
- Függelék
- Bevezetés
- Nagy-Rádli Dalma: Összefoglaló gyorsjelentés az Innova kutatás első adatfelvételének eredményeiről
- A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői
- Alapmegoszlások
- Általános kérdések alapmegoszlásai
- Saját intézményi gyakorlat jellemzőire irányuló kérdések
- Tudásmenedzsmentre, tudásmegosztásra, innováció átadás-átvételre irányuló kérdések
- Támogató körülmények
- Akadályozó tényezők
- Szervezettel kapcsolatos megállapítások
- A kitöltő által kiválasztott, konkrét innovációra irányuló kérdések
- Általános kérdések alapmegoszlásai
- Hivatkozások
- Mellékletek
- Nagy-Rádli Dalma–Szarka-Bögös Réka: Összefoglaló gyorsjelentés az Innova kutatás második adatfelvételének szervezeti és egyéni szintű eredményeiről
- Fazekas Ágnes: Beszámoló az INNOVA kutatás harmadik, személyes megkeresésen alapuló adatfelvételének eredményeiről
- Halász Gábor: Innováció a magyar oktatási rendszerben: a magyar oktatási rendszer innovációs képességének és aktivitásának általános értékelése az Innova kutatás adatai alapján
- A munkavégzésbe ágyazott mindennapos innováció
- A vizsgált sokaság és az elemzett adatbázisok
- Az oktatási intézmények/szervezeti egységek innovációs aktivitása
- Az egyének innovációs aktivitása
- Az egyének innovációs viselkedése
- Újítók és rutinszerűen dolgozók
- Innovációk megosztása és terjedése
- A magyar oktatási rendszer innovációs aktivitásának értékelése az Innova kutatástól független források alapján
- A magyar oktatási rendszer innovációs aktivitása mértékének értékelése: összegzés
- Hivatkozások
- Függelék
- A munkavégzésbe ágyazott mindennapos innováció
- Fazekas Ágnes–Halász Gábor: Innováció és eredményesség az oktatásban: elemzés az Innova kutatás második adatfelvétele alapján
- Horváth László: Az oktatási intézmények innovációs aktivitását befolyásoló környezeti és szervezeti tényezők feltárása
- Bevezetés
- Módszertan
- Eredmények
- A szervezetek innovációs aktivitását és tevékenységét leíró változók mögötti látens változóstruktúra feltárása
- A szervezetek innovációs aktivitásában és tevékenységében tapasztalható változások és különbségek azonosítása, elemzése – időbeli változás
- A szervezetek innovációs aktivitásában és tevékenységében tapasztalható változások és különbségek azonosítása, elemzése – környezeti és szervezeti tényezők
- A szervezeti és egyéni innovációs aktivitás és tevékenység összefüggéseinek elemzése
- A szervezetek innovációs aktivitását és tevékenységét leíró változók mögötti látens változóstruktúra feltárása
- Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- Pálvölgyi Lajos: Az oktatási innováció területi szempontú vizsgálata az Innova kutatás első adatfelvétele alapján
- Fazekas Ágnes–Halász Gábor: „A gyakorlatunk a legnagyobb muníciónk”, Innovációs folyamatok a ferencvárosi Molnár Ferenc iskolában. Innova esettanulmány
- Melléklet
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 561 3
Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét? A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
