Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


1 A célzott és a sérelmet szenvedett – büntető eljárásjogi terminológia szerint: sértett – személy esete természetesen sok esetben egybe is eshet. Például egy csalási cselekmény célpontja lehet maga a vállalat, célja pedig a sértett vállalat egyes vagyonelemeinek megszerzése. Amennyiben e magatartás – elkövetői szempontból – sikeres, a sérelemként beálló kár is a vállalatnál jelentkezik. Immateriális (a törvényi tényállásban eredménnyel nem rendelkező) bűncselekmények, valamint előkészületi vagy kísérleti stádiumban megrekedt deliktumok viszonylatában ugyanakkor sérelem általában egyáltalán nincs (avagy az elkövető szándékánál kisebb mérvű sérelem következik be csupán). Gondatlanságból megvalósul bűncselekmények kapcsán viszont célzott személyről – ilyen irányú szándék hiányában – nem lehet beszélni, sérelem azonban ettől függetlenül ezek folytán is bekövetkezhet. Így tehát a két esetkör egymástól függetlenítve is létezhet, magyarán külön-külön érdemes megemlíteni a célzott és a sérelmet szenvedett személyi kört. Az a büntető anyagi jogi szempontból természetesen lényeges körülmény, hogy az említett példa esetében elkülönülhet a bűncselekmény elkövetési tárgya (passzív alanya) és a sértettje, a témánkra vonatkozó elemzési elvárások szempontjából indifferens.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave