Tartalomjegyzék

• A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightI. Bevezetés
  • 1. Néhány gondolat a témaválasztásról és a célokról
  • 2. Módszertan és az értekezés felépítése
  • 3. Az értekezés kiinduló hipotézisei
• chevron_rightII. Elméleti alapvetés. Ügyfélvédelem a pénzügyi szektorban: Gondolatok a pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdéseiről
  • chevron_right1. Alapkérdések: pénzügyi szektor, fogyasztó, fogyasztói alapjogok
    • chevron_right1.1. A pénzügyi szektorról
      • 1.1.1. A kínálati oldal
      • 1.1.2. A keresleti oldal
      • 1.1.3. Szabályozás és felügyelet
    • chevron_right1.2. A fogyasztó fogalma és a fogyasztói alapjogok
      • 1.2.1. Közösségi jogi alapok
      • 1.2.2. A magyar fogyasztó fogalomról
      • 1.2.3. Összegzés
    • 1.3. A fogyasztóvédelemről általában. Fogyasztóvédelmi elméletek, interdiszciplináris jelleg
  • chevron_right2. A pénzügyi fogyasztóvédelem lehetséges elnevezéseire és tárgykörére vonatkozó nézetekről
    • 2.1. Miért pénzügyi fogyasztóvédelem?
    • 2.2. Fogyasztóvédelem a pénzügyi szférában: a szabályozás lehetséges tárgykörei
  • chevron_right3. A joganyag elhelyezése a jogrendszerben, kapcsolódási pontok
    • 3.1. Alkotmányjogi kapcsolódási pontok
    • chevron_right3.2. A polgári jog és a pénzügyi fogyasztóvédelem kapcsolatáról
      • 3.2.1. Elvi alapok: a polgári jog és a fogyasztóvédelem szabályozási logikájáról
      • 3.2.2. A fogyasztóvédelmi jellegű szabályok térnyerése a Polgári Törvénykönyvben
      • 3.2.3. A fogyasztói szerződések sajátosságairól – egy különálló jogterület körvonalazódása?
      • 3.2.4. A Ptk. jelentőségéről pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból
      • 3.2.5. Összegzés
    • chevron_right3.3. Pénzügyi fogyasztóvédelem és büntetőjog
      • 3.3.1. Terminológia: Fogyasztóvédelmi büntetőjog – gazdasági büntetőjog?
      • 3.3.2. Fogyasztóvédelem a Büntető Törvénykönyvben
      • 3.3.3. Pénzügyi fogyasztóvédelem és büntetőjog
      • 3.3.4. Záró gondolatok
    • chevron_right3.4. Főbb közigazgatási jogi kapcsolódási pontok
      • 3.4.1. Fogalmi alapok: közigazgatás, közigazgatási jog és közigazgatás-tudomány
      • 3.4.2. A közigazgatás főbb feladatairól
      • 3.4.3. Kísérletek a fogyasztóvédelem elhelyezésére a közigazgatási feladatok, illetve a közigazgatás rendszerében
      • 3.4.4. Határterület: szabálysértési jog és fogyasztóvédelem
      • 3.4.5. Közigazgatás és pénzügyi fogyasztóvédelem: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete
      • 3.4.6. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, szervezeti minősítése, avagy közigazgatási szerv-e a jegybank?
      • 3.4.7. Záró gondolatok
• chevron_rightIII. A fogyasztóvédelmi gondolat megjelenése és fejlődése a pénzügyi szektorban – Mozaikok a pénzügyi fogyasztóvédelem történetéből
  • 1. Előzetes megjegyzések – nehézségek, módszertan, célkitűzés
  • 2. A fogyasztóvédelmi gondolat kialakulása és a kezdetek
  • chevron_right3. Római jogi mozaikok: piacfelügyelet és egyes fogyasztóvédelmi intézmények előképei az ókori Rómában
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. Piacok felügyelete
    • 3.3. Fogyasztóvédelmi intézmények a mindennapi ügyleteknél
    • 3.4. Pénzforgalomra vonatkozó főbb szabályok
  • chevron_right4. Középkori minőségvédelem és a pénzélet főbb intézményei
    • 4.1. Minőség- és/vagy piacvédelem a céhek keretei között
    • 4.2. Pénzügyekre vonatkozó szabályok
  • chevron_right5. Újkori szemelvények
    • 5.1. Nemzetközi kitekintés
    • 5.2. Hazai mozaikok
  • chevron_right6. Szocializmus és fogyasztóvédelem
    • 6.1. Általános megfontolások: hiánygazdaság – fogyasztók versenye az árukért
    • chevron_right6.2. Mozaikok a szocialista magyar fogyasztóvédelmi szabályozás köréből
      • 6.2.1. Fogyasztóvédelmi helyzetkép általában
      • 6.2.2. Pénzügyi rendelkezések
  • chevron_right7. A válságok és a prociklikusság hatásai a szabályozásra néhány történeti példán keresztül
    • 7.1. Válságok és szabályozás
    • 7.2. Prociklikusság
  • 8. Összegzés, megállapítások
• chevron_rightIV. Európai dimenziók: A fogyasztóvédelmi szabályozás a közösségi jogban, különös tekintettel a pénzügyi szektorra
  • chevron_right1. A közösségi szabályozás fejlődése és néhány dilemmája
    • 1.1. A szabályozás fejlődésének fontosabb mérföldkövei
    • 1.2. Kapcsolódási pontok, szomszédos területek
    • 1.3. Szabályozási dilemmák: kell-e (és ha igen, milyen) jogharmonizáció?
  • chevron_right2. A pénzügyi fogyasztóvédelem tárgykörébe tartozó közösségi szabályozás néhány főbb eleme
    • 2.1. UCP Irányelv – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, fogyasztó fogalma
    • 2.2. Pénzforgalmi Szolgáltatási (PSD) Irányelv – tájékoztatási szabályok, fogyasztói mobilitás, jogérvényesítés
    • 2.3. Fogyasztói hitelmegállapodások – az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK irányelve
    • 2.4. Fogyasztói pénzügyi szolgáltatások forgalmazása távértékesítéssel – az Európai Parlament és Tanács 2002/65/EK irányelve
    • 2.5. Erőfölénnyel való visszaélés tilalma – EUMSZ 102. (korábbi EKSZ. 82.) cikk és végrehajtási rendelete
    • 2.6. Betétesek védelme – Az Európai Parlament és Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről
    • 2.7. Fogyasztóvédelmi szervezetek határon átnyúló együttműködése – az Európai Parlament és Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
    • 2.8. Értékpapír-kibocsátók kötelezettségei – Prospektus irányelv
    • 2.9. Befektetővédelem a Transzparencia irányelvben
    • 2.10. MiFID (más néven ISD2) irányelv a pénzügyi eszközök piacairól – Markets in Financial Instruments Directive
    • 2.11. A biztosításra vonatkozó közösségi szabályozásról
  • 3. Quo vadis közösségi fogyasztóvédelem?
• chevron_rightV. A pénzügyi fogyasztóvédelem alkotmányos megalapozása felé
  • chevron_right1. Alkotmányjogi kapcsolódási pontok és alkotmányos alapok
    • 1.1. Előzmények: fogyasztóvédelem és a korábbi Alkotmány
    • 1.2. A hatályos Alaptörvény fogyasztóvédelmi rendelkezéséről
  • chevron_right2. A leggyakoribb alkotmányossági problémák a pénzügyi fogyasztóvédelmi jogalkotással kapcsolatban
    • 2.1. Elvi és történeti alapok
    • 2.2. Szemelvények az Alkotmánybíróság gyakorlatából
  • 3. Záró gondolatok
• chevron_rightVI. A pénzügyi fogyasztóvédelmi jog hazai szabályozásának néhány alapeleme
  • 1. A szabályozás kötelező ereje szerinti felosztás
  • 2. A szabályozás szintjei szerinti csoportosítás
  • 3. Rendszerezés a szabályozott tárgykörök szerint
• chevron_rightVII. Az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségei a pénzügyi fogyasztóvédelemben
  • 1. Az önszabályozás lényege és összevetése az állami szabályozással. Főbb előnyök, hátrányok
  • 2. Hazai példák a pénzügyi szektor önszabályozására, különös tekintettel a 2009-es Magatartási Kódexre
  • 3. A Magyar Bankszövetség szerepe a banki önszabályozásban, különös tekintettel a fogyasztóvédelemre
  • chevron_right4. Az alternatív vitarendezés lényege és lehetőségei a pénzügyi fogyasztóvédelemben
    • 4.1. Bevezetés
    • chevron_right4.2. Az alternatív vitarendezés lényege, formái
      • 4.2.1. Alternatív vitarendezési formák a szakirodalomban
      • 4.2.2. Az alternatív vitarendezési formák egyes alkalmazási területei. Békítés, mediáció és arbitráció
  • chevron_right5. Alternatív vitarendezés a pénzügyi fogyasztóvédelemben
    • 5.1. A Pénzügyi Békéltető Testület
    • 5.2. Egy érdekes kísérlet: a Pénzügyi Jogok Biztosa
    • chevron_right5.3. A pénzügyi ombudsman működésének néhány külföldi példája
      • 5.3.1. Németország
      • 5.3.2. Egyesült Királyság
      • 5.3.3. USA
      • 5.3.4. Svájc
      • 5.3.5. Közép-európai példa: Csehország
    • 5.4. Összegzés: Az alternatív vitarendezési fórumok eljárásainak főbb jellemzői
  • 6. Gondolatok, javaslatok a magyar alternatív vitarendezési módok továbbfejlesztéséhez
• chevron_rightVIII. Etikai kérdések a pénzügyi szektorban
  • 1. Szóhasználat, terminológiai kérdések
  • 2. Az etikai reflexió szerepe a gazdasági életben
  • chevron_right3. Az etikai látásmód kialakulása a gazdasági életben
    • 3.1. Rövid történeti visszatekintés
    • 3.2. Napjaink üzleti etikájának főbb tárgykörei, szintjei
    • 3.3. Az etikai intézményrendszer és főbb elemei
  • chevron_right4. A pénzügyi etika főbb elemei a mai gyakorlatban
    • 4.1. Az európai pénzintézetek etikai és szociális dimenziója
    • chevron_right4.2. A jelenlegi pénzügyi etika főbb elemei hazánkban
      • 4.2.1. Pénzintézetek
      • 4.2.2. Biztosítási szektor
  • chevron_right5. A fair banktevékenység tartalmáról – reflexiók a fair bankokról szóló törvény kapcsán
    • 5.1. Adalékok a fair banktevékenység jelentéstartalmának értelmezési lehetőségeihez
    • 5.2. A fair bankokról szóló törvény szabályozási tárgykörei
• chevron_rightIX. Összegzés
  • 1. Hipotézisek igazolása
  • 2. A kutatás eredményei, hasznosítási lehetőségek
• Felhasznált irodalom
• chevron_rightHivatkozott jogszabályok
  • Törvények
  • Törvényerejű rendeletek
  • Rendeletek
  • Kormányhatározatok
  • Közösségi jogi aktusok
  • USA jogszabályok
  • Egyéb külföldi jogszabályok
• chevron_rightHivatkozott esetjog a bírói és jogalkalmazói gyakorlatból
  • Alkotmánybíróság
  • Legfelsőbb Bíróság/Kúria
  • Egyéb magyar bírósági ítéletek
  • Egyenlő Bánásmód Hatóság
  • Felügyelet (PSZÁF/MNB) és Pénzügyi Békéltető Testület
  • Egyéb
  • Európai Unió Bírósága
  • Egyéb külföldi bírósági ítéletek
  • Alternatív szabályozás keretében megalkotott hivatkozott dokumentumok

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 927 6

A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet.

Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni.

A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//