Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


1  Jól példázza ezt Pothier hozzáállása a római magánjog intézményeihez, amely különösen a Pandectae Justiniana in novum ordinem digestae és a Traité des obligation című munkáiban érhető tetten. Ami az előbbit illeti, Pothier ezt a munkáját alapvetően a Pandektáknak a Cujas és Domoulin által kiegészített szövegezésére alapozta, azaz már a kornak megfelelő adaptációval dolgozott. Lásd Montmorency, James Edward Geoffrey de: Robert-Joseph Pothier and the French law. Journal of the Society of the Comparative Legislation, 1913, 2. 278. o. Az eredmény azért is érdekes, mert míg Cujas az ősi joghoz való visszatérés, addig Domoulin a klasszikus jog mellett megjelenő szokásjog összegyűjtésének híve volt. Lásd még erről Takács Tibor: A francia magánjog fejlődésének eredményei (Code Civil és előzményei). Miskolc, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2005, 81–85. o. Domoulin munkáját a római jog nagy összefoglalásaként tartják számon, az ő unikális tudását elismerve. Montmorency (1913) i. m. 280. o.

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave