A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme
(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)
Tartalomjegyzék
- Fenntarthatóság és reziliencia a mobilitásban
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az érem három oldala: a hazai közúti árufuvarozás sajátos piaci helyzete
- 2. Városi elektromos autóbusz-szolgáltatást optimalizáló eljárás
- 3. Önvezető személygépjárművek fogyasztói megítélése és szerepe a turisztikai mobilitásban
- 4. Gyalogos és környezetének kommunikációja
- 5. Városi közterületek újrafelosztásának gazdasági hatásai
- 6. A hazai lakosság térbeli mobilitása: a közlekedési infrastruktúra szerepe a települési tényezők vizsgálata során
- 7. A koronavírus-világjárvány és hatásai a közlekedési alágazatokban
- 7.1. Bevezetés
- 7.2. Trendek a helyközi személyszállításban, kiemelten a turizmus által érintett alágazatokban
- 7.3. A koronavírus-világjárvány hatásai a légi közlekedésben: a felelős légi közlekedés
- 7.4. A járvány hatása a mikromobilitás alakulására
- 7.4.1. A mikromobilitás definiálása
- 7.4.2. A járvány hatása egy rollermegosztó-rendszer használatára Budapesten
- 7.4.3. A járvány hatása a MOL Bubi használatára
- 7.4.4. Budapest Teréz körút és Bartók Béla út mobilitási módmegoszlás-vizsgálata
- 7.4.5. A mikromobilitásra vonatkozó tapasztalatok összefoglalása
- 7.4.1. A mikromobilitás definiálása
- 7.5. Összefoglaló gondolatok
- 7.6. Felhasznált irodalom
- 7.1. Bevezetés
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 295 923 8
A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel. A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak. A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero